Tudod, miből van a 100%-os gyümölcslé? Meg fogsz lepődni

A gyümölcslevek rendkívüli népszerűségnek örvendenek, hiszen amellett, hogy nagyon finomak, a köztudatban az egészség forrásaként élnek. Nem szabad azonban tévedhetetlennek gondolni a fogyasztási szokásokat, a megtévesztő feliratok ellenére ugyanis a levek gyakran már alig tartalmaznak valamit az eredeti gyümölcsökből.

A Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiből kiderül, hogy milyen határértékek teljesítésével sorolhatók a gyümölcslevek az egyes típusokba, és az is, hogy a vitamintartalom sok esetben csak hozzáadott, a gyümölcstartalom pedig sűrítményből hígított, ezért a tudatos vásárlás rendkívüli körültekintést igényel.

Mit jelent a száz százalék?

A boltok polcain nagyon gyakoriak a 100%-os gyümölcstartalommal jelzett italok, melyekről azonban bizonyára nehéz elképzelni, hogy éppen az eladótér mögött frissen facsart, tiszta levek lennének.

Nem véletlenül hihetetlen a kép, a valóságban a gyümölcsöket betakarításuk után a könnyű tárolhatóság érdekében sűrítménnyé dolgozzák, mégpedig úgy, hogy a vizet a lehető legalaposabban kivonják belőlük.

A Magyar Élelmiszerkönyv szabálya ezután mindössze annyi, hogy a gyártás helyén gyümölcspéphez adott víznek éppen a korábban kivont folyadék mennyiségével kell megegyeznie. Így készül el a 100%-osnak mondott ital, ami azonban az eljárás miatt már semmiféle vitamint nem tartalmaz. Ezt aztán vagy hozzáadják később, esetleg rostokkal dúsítják, vagy anélkül értékesítik. A termékek természetesen így is ínycsiklandóan finomak lesznek, ám a szervezet számára kevés haszonnal járnak.

A százalékban meghatározott gyümölcstartalom tehát annak függvénye, hogy a koncentrátumhoz mennyi vizet adnak az eredeti gyümölcslé mennyiségéhez képest. Ha a duplájára növelik a mennyiséget, 50%-os gyümölcslevet kapnak.

Mikor lesz a gyümölcsléből édesített gyümölcsnektár?

Az eddigiektől annyiban tér el a gyümölcsnektár, hogy gyümölcspüréből vagy azok keverékéből is készülhet, hozzáadott cukrot vagy - az energiaszegénynek is nevezett változataiban - más édesítőszert is tartalmazhat, melynek mértéke legfeljebb a tömeg 20%-a lehet.

A szabályozott gyümölcstartalom gyümölcsfajtánként különbözik, így például az almánál vagy az őszibaracknál ez a szám 50%, míg a meggynél csupán 35%. Természetes és természetazonos aromák használhatóak a készítés során, ahogy színezékek és étkezési savak is.

A gyümölcsitalok és gyümölcsízű levek titkai

A nagyobb hígítású termékeket nevezik gyümölcsitaloknak, amelyek 12 és 25% közötti gyümölcstartalommal készülnek. Ezek a fentieken túl már tartósítószereket is tartalmazhatnak. Az ennél még kevesebb gyümölcsöt tartalmazó italok általában ízesítő aromákra épülnek, tele vannak mesterséges adalékanyaggal, üvegükön pedig kötelező feltüntetni a gyümölcsnevet követő "ízű" szócskát. Így hamar kitűnik a polcon a többi, nagyobb részben gyümölcsből készült változat közül.

Az igazi egészséges megoldást az otthon készített leveken túl a facsart és préselt levek jelentik, amelyek már sok helyen kaphatóak, így például számos piacon és webáruházban, sőt, egyes élelmiszerboltokban is. Az áruk nem véletlenül magas: az előállításuk és tárolásuk nem olyan egyszerű, mint hígított társaiké, és az eltarthatóságuk sem olyan hosszú. Ezek azonban valóban tartalmazzák a gyümölcsök eredeti zamatát, és rendelkeznek azok jótékony tulajdonságaival is, így a levek között mindenképpen kiérdemlik az elismerést.

• gyümölcslé
• gyümölcs
• vitamin
• ital
• természetes
• egészségtelen
• mesterséges
• gyógyító táplálékok
• Életmód