Katasztrofális a magyarok étkezése - A legtöbbek ezt az alapanyagot meg sem engedhetik maguknak

Majdnem minden tizedik uniós polgár nem engedheti meg magának a kiegyensúlyozott étkezést. De vajon mi a helyzet itthon? Hányan vannak azok, akik nem jutnak minden második nap húsételhez – legyen az halféle, marhahús vagy csirkefarhát? Látványos grafikonon mutatták be, mekkora a probléma: a magyar lakosság jelentős része alultáplált vagy egyoldalúan étkezik.

Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy legalább minden második nap húsos, halas vagy ezek növényi alternatíváját tartalmazó ételt fogyasszon.Az Economx beszámolójából kiderül, hogy ez az arány az Eurostat friss adatai szerint 1 százalékponttal alacsonyabb a 2023-as 9,5 százaléknál – vagyis a helyzet enyhén javul, a trend biztatónak tűnik. 

Mekkora az étkezési válság itthon?

Miközben a közösségi médiát elárasztják az egészségtudatos életmódot hirdető tartalmak, a valóság sokaknál egészen más képet mutat: nemhogy bio alapanyagokhoz nem jutnak, de még rostban, fehérjében vagy vitaminokban gazdag étrendet sem tudnak követni. Sokan alultápláltak, egyoldalúan és szegényesen étkeznek – elsősorban anyagi okok miatt, hiszen a minőségibb élelmiszerek gyakran megfizethetetlenek számukra. Pedig a változatos, tápanyagokban gazdag táplálkozás alapvető fontosságú: támogatja az immunrendszert, javítja a közérzetet, segíti a szervezet optimális működését, és megelőzheti a krónikus betegségek kialakulását. Magyarországon azonban ezek a betegségek – különösen a diabétesz és a szív- és érrendszeri problémák – továbbra is sokakat érintenek. A kiegyensúlyozott, egészséges életmódot csak kevesen tudják valóban megvalósítani, ami nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is komoly következményekkel jár.

Az EU statisztikai hivatalának friss adatai szerint a szegénység kockázatának kitett emberek körében jóval magasabb azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak rendszeres, tápanyagdús étkezést: náluk ez 19,4 százalék, szemben a szegénységtől nem fenyegetett csoport 6,4 százalékos arányával - írja az Economx. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy – vélhetően az élelmiszer-infláció és különösen a húsfélék drágulása miatt – a magyar lakosság nagy része az uniós átlagnál is nehezebb helyzetben van, ha a minőségi étkezésről van szó. A szegénységi küszöb alatt élők közül minden harmadik embernek szinte csak üres kenyér jut ebédre. Uniós szinten a legrosszabb helyzetben Szlovákia van: ott a szegénység kockázatának kitett emberek 39,8 százaléka nem tud rendszeresen tápláló ételhez jutni. Őket követi Bulgária (37,7%), majd szorosan Magyarország a maga 37,3 százalékos arányával.

A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés mértékét több tényező alapján számítják ki, ezek közé tartozik az is, hogy egy háztartás tagjai megengedhetik-e maguknak, hogy legalább minden második nap húsos, halas vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszanak. Ez a szempont azért különösen fontos, mert a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának mutatóját is ez az adat részben meghatározza. Európai összehasonlításban a legkedvezőbb helyzetben Ciprus van, ahol mindössze a lakosság 3,5 százaléka nem jut rendszeresen ilyen ételhez. Írországban és Portugáliában ugyanez az arány 5,1 százalék – ez volt a legalacsonyabb három érték az EU-ban 2024-ben.

Ha a teljes társadalmat nézzük, Magyarország a sereghajtók között végzett: a lakosság 15,5 százaléka nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen fogyasszon húst, halat vagy azokkal egyenértékű ételt – ez messze meghaladja az uniós átlagot, amely 8,5 százalékon áll.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• étkezés
• egészséges étkezés
• magyarország
• szegénység
• Életmód