Ma van az év legdepresszívebb napja – A pszichológus szerint ez a generáció van igazán veszélyben

Hideg, sötétség, bezártság. Kutatások szerint január harmadik hétfője az év legnyomasztóbb napja. Elmúltak az ünnepek, messze még a tavasz. A téli hónapok sokak számára megterhelőek, de a felmérések azt igazolják, hogy a fiatal felnőttek, különösen a Z-generáció - azaz az 1995 és 2009 között születettek - körében a magány és a lehangoltság érzése az átlagnál is erősebben jelentkezhet. A Mindwell Központ pszichológus szakértője, Budavári Eszter szerint ennek hátterében nemcsak biológiai, hanem társadalmi és pszichológiai tényezők is állnak.

Veszélyben a Z-generáció mentális állapota

- Ez a generáció úgy nő fel, hogy látszólag állandó kapcsolatban van másokkal, mégis gyakran hiányoznak a mély, biztonságos kötődések – fogalmaz Budavári Eszter. A közösségi média folyamatos összehasonlításra késztet, teljesítménykényszert alakít ki, és sok fiatalban erősíti azt az érzést, hogy bár „látható”, mégsem igazán megértett. A bizonytalan jövőkép, a klímaszorongás és a gazdasági nyomás tovább fokozhatja ezt az elszigeteltséget.

Digitális kapcsolatok vs. valódi közelség

A Mindwell szakértője hangsúlyozza, hogy a digitális kapcsolódás természeténél fogva felszínesebb:

- Online könnyebb egy idealizált képet mutatni magunkról, miközben a valódi érzelmi kapcsolatokhoz idő, sebezhetőség és kölcsönös jelenlét szükséges. A személyes kapcsolatokban a nonverbális jelzések, az empátia és az érzelmi biztonság kulcsszerepet játszanak. Ezek azok az elemek, amelyek védőfaktorként működhetnek a lelki nehézségekkel szemben.

Miért nehezebb a tél?

A téli időszak biológiai szinten is hat a hangulatra: a kevesebb természetes fény csökkentheti a szerotoninszintet, ami fáradtsághoz és lehangoltsághoz vezethet. Emellett a hideg és a sötétség miatt beszűkülnek a társas lehetőségek, nő a bezártság érzése.

- Ezek a tényezők együtt könnyen felerősíthetik az elszigeteltség élményét, különösen azoknál, akik már eleve fokozott mentális terheléssel élnek – teszi hozzá a pszichológus.

A szezonális affektív zavar (SAD) a fiatalokat is érintheti, ugyanakkor sok esetben inkább a meglévő szorongásos vagy depresszív hajlamokat erősíti fel. A kezeletlen stressz és az alváshiány tovább növeli a kockázatot.

Év eleji nyomás és önkritika

Az évkezdet sokak számára az „újrakezdés” időszaka, ami nemcsak motiváló, hanem nyomasztó is lehet.

- Az üres lap gondolata könnyen átfordulhat önkritikába és elégedetlenségbe, főleg akkor, ha az előző évről megmaradt terheket is cipeljük – mondja Budavári Eszter. Ez az érzelmi túlterheltség hosszabb távon kimerüléshez vezethet.

Mikor kell komolyan venni a tüneteket?

Fontos különbséget tenni átmeneti lehangoltság és depresszió között. Míg az előbbi rövidebb ideig tart és nem akadályozza jelentősen a mindennapokat, a depresszió legalább két héten át fennáll, és több életterületre is kihat. Figyelmeztető jelek lehetnek:

• tartós örömtelenség, motivációhiány
• visszahúzódás, kapcsolatok kerülése
• alvás- és étkezési szokások megváltozása
• állandó fáradtság, ingerlékenység, érzelmi kiüresedés

- Ha valaki úgy érzi, elakadt, vagy bizonytalan a tüneteit illetően, érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. A segítségkérés nem gyengeség, hanem tudatos önvédelem – emeli ki a Mindwell szakértője.

A megelőzés kulcsa: kapcsolódás és rutin

A magány tartóssá válása megelőzhető tudatos lépésekkel. A rendszeres személyes találkozások, a napi rutin, a mozgás és a természetes fény mind hozzájárulhatnak a lelki egyensúlyhoz. Emellett fontos annak felismerése, hogy nem kell mindent egyedül megoldani. Egy közösséghez való csatlakozás, akár egy hobbin keresztül, jelentősen csökkentheti az elszigeteltség érzését.

Fotó: Getty Images

• mentális egészség
• szorongás
• depresszió
• pszichológus
• pszichológia
• Életmód