Az Őrség legszebb templomát imádják a turisták: a Veleméri Szentháromság-templom egyedülálló kincs

Az ország legnyugatibb csücskében található Őrség tele van szépségekkel, aki egyszer felkereste, nagy eséllyel újra és újra visszavágyik. A legjobb látnivalók közül is kiemelkedik a veleméri Szentháromság-templom.

A nagy múltra visszatekintő, apró, Árpád-kori épület az erdő mellett bújik meg, általában mégis nagy a nyüzsgés a környékén, hiszen az ország minden tájáról a csodájára járnak.

Veleméri Szentháromság-templom

A falu végében található Papréten, fák ölelésében álló veleméri Szentháromság-templomot sokan az ország legkülönlegesebb szakrális épületének tartják. Az egyhajós, nyugati tornyos, kőből és téglából készült műemlék építésének pontos dátuma nem ismert, első írásos említése egy 1360-as keltezésű oklevélben található. Az irat beszámol róla, hogy a templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Feltételezik, hogy építését vagy esetleg az elődjének építését még Szent István rendelhette el.

A legfőbb különlegességét jelentő freskókat 1377-1378-ban Aquila János festette. A mester a szentély északi falán megörökítette a művésznevét és az önarcképét is. A reformáció idején a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció során a templom visszakerült a katolikusokhoz, ám hívek nélkül maradt, ami az állapotának jelentős romlásához vezetett, olyannyira, hogy az 1800-as évek elején már miséket sem tartottak benne, mert a megrongálódott tető veszélyeztette volna a bent tartózkodókat. A freskók is pusztulásnak indultak.

A fordulópontot Rómer Flóris bencés szerzetes, régész, művészettörténész megérkezése jelentette, aki 1863-ban szörnyű állapotokat talált a helyszínen, és mindent megtett azért, hogy megmentse az épületet. Elkészítette a templom és a freskók részletes leírását, valamint kijárta, hogy befedjék az épületet, igaz, ez nem jelentett megoldást. Az épület megpróbáltatásai ezzel korántsem értek véget, a Tanácsköztársaság idején le akarták rombolni, hogy istállót építsenek a kövekből. Szerencsére ez elmaradt, és több, a templomot és a freskókat is érintő restaurálás következett, az épület új tetőt kapott, 1968-ban pedig sor került a falképek teljes restaurálására. A külső falképek közül semmi nem maradt fent, a belsők változó állapotúak.

A fények temploma

A templom téglalap alaprajzú hajójához csatlakozik keleten a szögletes záródású szentély, a kettőt diadalív választja el egymástól. Nyugaton található a torony, amelynek alja alkotja az előcsarnokot. 

A legnagyobb összefüggő freskófelület a hajó ablaktalan északi falán található, itt valaha a 12 apostolt lehetett megtekinteni, ma már csak a lábuk és a köpenyük alja látszik. Alattuk a Háromkirályok imádása szerepel. Ezen a falon kapott helyet Szent László király és Mürai Szent Miklós is. A szemközti, déli falat három résablak osztja négy részre, közöttük egy-egy szent portréját festette meg a mester, ma már csak a szentélyhez legközelebb lévő, Árpád-házi Szent Erzsébet ismerhető fel. A diadalív hajó felőli oldalán az utolsó ítélet trónoló Világbíró Krisztus képe hangsúlyos, alatta baloldalt a Megfeszített Megváltót láthatja a néző. A másik oldalon egy úgynevezett Metterica-ábrázolás díszíti a falat: Szent Anna tartja Szűz Máriát, aki pedig a Kis Jézust fogja.  A nyugati fal bal alsó sarkában a bűnösök végső menedékét jelentő köpönyeges Madonna ábrázolása vehető ki.

A szentélyben jól látható az üdvözítő képmása egy kendőn, vagyis a Veronika kendője, illetve az angyali üdvözlet jelenete. Aquila János a négy evangélistát, valamint saját magát is itt örökítette meg.

A veleméri templom megmaradt freskóinak köszönheti hírnevét, illetve annak, hogy a megfigyelések szerint egyes jeles napokkor az ablakokon beszüremlő fény szándékoltan bizonyos képekre esik - az ablakok kialakítása, valamint a feltételezhetően fényvisszaverő anyagok használata is ezt a célt szolgálhatta.

A templomot úgy tájolták, hogy Szentháromság vasárnapján (Pünkösd utáni vasárnap) a kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság-jelképet világítsa meg. A Krisztus születésével összefüggésbe hozható téli napforduló hajnalán a fény a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítja meg először. A nyári napforduló idején a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg a szentély résablakán belépő első fénysugár, nap-éj egyenlőségkor pedig a déli ablakon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent László és a keresztre feszített Krisztus alakját.

Az aprócska templomot mindenképp érdemes felkeresni, egész évben nyitva áll a látogatók előtt, belépőjeggyel látogatható.

Őrségi túra Szalafőn

Szalafőn több túraútvonal is kínálkozik a természetbe vágyók számára: a népi építészetre kíváncsiaknak a Felsőszeri tanösvény, a növény- és állatvilág kedvelőinek pedig a Körtike tanösvény lehet például jó választás. Aki pedig nem riad vissza egy hosszabb, körülbelül 10-12 kilométeres, ám könnyen teljesíthető túrától, ami végigkalauzol a falu szerein, megismertet a legfőbb nevezetességeivel, illetve az eldugottabb, hangulatos részleteivel egyaránt, az a Szerről szerre Szalafőn tematikus körtúrán indulhat el.

(Kiemelt kép: Getty Images Hungary/Marco Secchi. Cikken belüli képek forrása: Országalbum, Indafotó/Christa68, gulicse, Wikipédia/Balla Béla.)

• őrség
• velemér
• templom
• veleméri szentháromság-templom
• középkor
• Utazás