A világ legkülönlegesebb erdejében már nem nőnek fák: 180 millió éves kövületeket rejt a Curio-öböl
Az ősi szuperkontinens növényvilágáról mesél a megkövesedett erdő.

curio bay
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Évmilliókkal ezelőtt az új-zélandi Curio-öböl területe a Gondwana ősi szuperkontinens részét képezte. Ma azért híres, mert otthont ad egy megkövesedett, páratlanul ritka erdőnek, ami nemzetközi jelentőségű geológiai helyszínné teszi. 

Az egyedülállóan értékes képződmény Új-Zéland születéséről mesél, különlegessége, hogy az egész világon összesen három ilyen, elérhető fosszilis erdő van. 

Tűzhányók kitörései alakították a tájat

A Curio-öböl Új-Zéland Déli-szigetén, annak is a legdélebbi részén, Invercargill közelében található. Körülbelül 180 millió évvel ezelőtt, a mezolitikum középső időszakában, a jura korban a Gondwana szuperkontinens részét képezte, Ausztráliához és Antarktikához kapcsolva, amikor még a jelenlegi Új-Zéland nagyját még víz lepte. Ekkoriban a régió egy széles, erdős ártér volt, amit aktív vulkánok szegélyeztek. A tűzhányók folyamatosan pusztították az erdőket, vulkáni törmelékkel, iszappal borítva be a fákat. A feltételezések szerint körülbelül húszezer év alatt négyszer semmisült meg és nőtt ki újra a növényzet a tűzhányók tevékenysége miatt. Az oldott szilícium-dioxiddal, vagyis kovával teli folyadék átjárta a törzseket, majd megszilárdult, és így a fák megkövesedtek. 

Az elmúlt tízezer év során, amikor Új-Zéland jelenlegi partvonala formálódott, a tenger, akár egy régész, hullámaival apránként lebontotta az eltemetett erdőt fedő agyag- és homokkőréteget, és láthatóvá tette a 180 millió éves kövületeket. Az erdő vízszintes helyzete szintén egyedi, a hasonló példák többnyire függőlegesek. Az ősi, jura kori erdőben gingkók, tűlevelűek és páfrányok nőttek, utódjaik megtalálhatók a mai erdőkben is. Új-Zéland növényzetének mintegy nyolcvan százaléka őshonos, elszigetelten, évmilliók alatt fejlődött ki. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Különleges állatokkal is találkozni

Az ősi erdő megkövesedett maradványai apálykor látszódnak, de nem csak a kőzetek miatt érdemes felkeresni a helyszínt: az állatvilág csodálóinak is tartogat meglepetéseket. Nyaranta a kizárólag Új-Zéland körül élő Hector-delfinek úszkálnak az öbölben. A környéken a szintén ritkaságszámba menő sárgaszemű pingvinek fészkelnek, de sajnálatos módon a Déli-szigeten költő populáció az elmúlt évtizedekben drasztikusan, körülbelül 75%-kal lecsökkent. 

Medvefókák és oroszlánfókák is rendszeresen kimerészkednek a partra. A látogatóknak fokozottak kell figyelniük a természeti kincsekre, élővilágra, ha erre járnak. A közeli Poprpoise-öböl gyönyörű, homokos strandja a szörfösök és a strandolók kedvelt célpontja. 

10 gyönyörű erdő a nagyvilágból

A Föld tüdejének számító erdők rendkívüli, megőrzendő értéket képviselnek. Számos fajnak jelentik az otthont, a túrázóknak pedig a nyugalom és a feltöltődés színtereit. A világ legszebb erdei láttán sokan nyúlnak a fényképezőgéphez, az égbe törő fák, a csörgedező patakok, lezúduló vízesések, szellős, napsütéses tisztások hálás fotótémát jelentenek. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük