Vas megye legnagyobb erdeje ritka kincseket rejt: a Farkas-erdő több száz éves banyafáit érdemes megnézni

A több száz évig élt banyafákhoz különös mondákat szőttek az idők folyamán.

banyafa nyitó
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Farkas-erdő Vas megyében, Káld közvetlen szomszédságában terül el mintegy 5500-7200 hektáros területen, ezzel a térség legnagyobb egybefüggő erdeje. Az ősöreg fák régmúlt idők emlékeit őrzik magukban.

Az egész erdő két leghíresebb fája, a kis és nagy banyafa egyes szakértők szerint ötszáz éves is lehetett, amikor végül egy heves vihar kidöntötte azokat. Hatalmas rönkjeiket nem vitték el, és még mindig sokakat vonz a térségre rejtélyes történetük.

A Farkas-erdő banyafái

A banyafákat más régiókban basafaként emlegetik, a több száz éves tölgyfákat szokás így nevezni. A Farkas-erdőben egykor igazi famatuzsálemek éltek, két kocsánytalan tölgy, amik köré különös mondák szövődtek az évszázadok folyamán.

A Farkas-erdő egyik banyafája.
A Farkas-erdő egyik banyafája.

Úgy tartják, hogy egykor szombatonként boszorkányok találkoztak ezeknél a banyafáknál, akik a hiedelem szerint seprűháton érkeztek a sűrű erdőben. Nem csoda hát, hogy hiába csavarta ki törzsüket vihar, az erdészek nem hordták el maradványaikat, amik jelenleg is csendben korhadnak a talajon.

banyafa

Külön kirándulóhelyként tartják számon a banyafák területét, amik már az erdőtelepítés előtt is itt állhattak. A térségben túrázva a Gombaismereti Tanösvény végállomásánál találhatók.

A Farkas-erdő története

Az erdőség nevének eredete nem tisztázott, egyes feltételezések szerint 13. századi birtokosairól, a Farkas családról vagy egy győri püspökről kapta elnevezését, esetleg a környéken egykor élt farkasokról. Egy biztos: a terület 1875-ben a Habsburg-Estei Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnő tulajdonába került, akiről el is neveztek egy forrást a Csikászó‐patak völgyében. A Mária Terézia-forrás, vagy ahogy a helyiek hivatkoznak rá, Terézia‐kút az első természetvédelmi érték Vas megyében.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mária Terézia Dorottya férje, III. Lajos bajor királyi herceg is szeretett időt tölteni az erdőben, egyik kedvelt pihenőhelyére idővel bükkfákat ültettek. Így végül Lajos-bükköknek nevezték el azt a területet, és szintén védettséget kapott, ám sajnálatos módon a viharok széttörték a fákat, és már csak a később odaépített Királyi-kőpad emlékszik meg a hely múltjáról.

2015-ben még egy kilátót is létrehoztak az erdő szélén, amit Scherg Lőrinc erdőmesterről neveztek el. Egykor a helyén egy vadászles állt, amit a helyiek csak panorámalesként emlegettek a tetejéről nyíló csodás kilátás miatt. A régi leshelyeket lebontották, és helyére a vasi haranglábakról mintázott, 20 méter magas kilátót készítettek.

Az avasi öreg tölgy.
Az avasi öreg tölgy.

Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad az erdőben, melyről különböző leágazások vezetnek a főbb látnivalókhoz, az előbb említett nevezetességeken kívül a Rózsáskerti kirándulóhelyen, a Hidegkúti pihenőhelyen vagy a Lajos-bükkösi kirándulóhelyen is érdemes körbenézni. A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják, mely egy védett terület, ahol szintén egy régi, legalább 250 éves kidőlt tölgyfát lehet megcsodálni.

Magyarország 9 gyönyörű erdője mesés túraútvonalakkal

Gyönyörű erdők találhatóak Magyarországon, amik értékes növény- és állatvilággal büszkélkedhetnek.

Magyarország 9 gyönyörű erdője mesés túraútvonalakkal: van, ahol vidrákkal is találkozhatsz

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Indafotó/ fovarosi.blog.huNardai Károly.)

Ezt is szeretjük