Titkos alagutak Magyarországon: naponta elsétálsz felettük

Míg felemelt fővel járkálsz, a föld alatt titkos alagutak rejtőznek. Habár valószínűleg még számtalan felfedezetlen alagútrendszer rejtőzik az ország talaja alatt, íme, néhány, amelyről már a lakosság is tudomást szerzett.

Rákosi bunker

Még sokan a fővárosiak közül is mit sem sejtve sétálnak a Kossuth tér és a Szabadság tér között, pedig a föld alatt, közel 39 méter mélyen egy egészen szövevényes folyosó- és bunkerrendszer helyezkedik el, amely Rákosi-bunker névre hallgat.

Nem meglepő módon építtetőjéről, Rákosi Mátyásról kapta a nevét, aki tartott attól, hogy váratlan atomtámadás éri a fővárost, ezért - hogy legyen hová menekülnie pártjával együtt - egy H-alakot formázó bunkert tervezett a föld alatt. Az építkezés praktikus okok miatt egy időben folyt a kettes metró építésével, ugyanis így közvetlen összeköttetésben állt a föld alatti hálózattal, vagyis az elvtársak meg tudták volna közelíteni a Keleti pályaudvart a veszély elmúltával. A szigorúan titkos keretek között lezajlott munkálatokat vidékről felhozott bányászok végezték, akik úgy tudták, hogy a metró építésén dolgoznak.

Az óvóhely a Magyar Dolgozók Pártjának belső udvarából nyílt, ahonnan lépcső és lift vezetett le az atombiztos mélységekbe. Rákosi arra is gondolt, hogy illetéktelenek ne juthassanak be a szupertitkos védőhelyre, ezért egy, a szomszéd házra felszerelt vaskapu védte a bunker bejáratát.

Mivel a támadás nem következett be, és nem használták a bunkert, az napjainkban is kitűnő állapotban van, amihez persze hozzájárul az is, hogy jelenlegi tulajdonosa, a BKV heti rendszerességgel tisztítja, és odafigyel karbantartására. A bunker bejáratát és szellőzőjét te is megnézheted, utóbbi a Szabadság téren található, míg előbbi a Zoltán út 13. szám alatti ház udvarán.

Egri pincerendszer

Eger Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Ugyanakkor a település legalább annyira nevezetes borairól, mint csatáiról, győzelmeiről, vereségeiről. Az egyik legnagyobb kiterjedésű borospincéje közel 30 kilométer hosszan fut a föld alatt.

Miután a török seregek kivonultak az országból, Fenessy György püspök elrendelte, hogy kezdjék meg a pincerendszer építését, hogy a parasztoktól beszolgáltatott bort legyen hol tárolni. Erre nagy szükség volt, mert a korábbi tároló megsérült az egri vár ostroma során. Ugyanakkor a püspök - hasonló támadástól tartva - nem akarta, hogy a vár területén helyezkedjen el az új pince, így a Hatvani kaputól a Rác kapuig alakíttatta ki azt.

1947 után a pince megroggyant, életveszélyessé vált. Egészen a hetvenes évekig tilos volt bemenni, azonban ekkor vasszerkezetekkel erősítették meg, hogy újra látogatható legyen. Ennek meg is lett az eredménye, 2007-ben a pincerendszert a hét legismertebb magyar építészeti csoda közé választották.

Hajósi érseki kastély

Szintén egy egyházi méltóság, gróf Patasich Gábor érsek megbízásából épült az a kastély, melyet a legenda szerint Mária Terézia látogatása miatt emeltek. A kezdetben egy-, majd kétszintes barokk kastély a történelem során nemcsak nemesi lakként működött, hanem árvaházként, illetve gyermekotthonként is funkcionált.

A szájhagyomány úgy tartotta, hogy létezik egy titkos alagút valahol a kastély területén, de a közelmúltig mindez csak feltételezés volt. Azonban, amikor nemrégiben felújítási munkálatokat indítottak a kastély területén, az egyik melléképület alatt egy járatot fedeztek fel. Arra is fény derült, hogy az alagút egy kútban végződik, mely valószínűleg a konyha vízellátásáért volt felelős.

Napjainkra helyreállították a rövid alagutat, mely tárt karokkal várja a titkokra és legendákra éhes látogatókat. Kíváncsi vagy még egy föld alatti helyre? Ismerd meg a várost, ahol 3500-an költöztek le a mélybe.

Képek: hu.wikipedia.org, Rákosi-bunker szócikk, Rovibroni, Gyurika; varosalatt.hu; hajosikastely.hu.

Ismersz még hasonló alagutakat az ország területén?

• magyar város
• különleges épület
• magyar csodák
• Utazás