Képeken a föld alatti magyar város

A Bükk-hegység lábánál fekvő Eger városa történelmi csodái és hősi múltja miatt méltán számít kiemelkedő értékű műemléki településnek, emellett lenyűgöző tájai és világszerte ismert bortermelő vidéke kapcsán is emlegetik.

A 2005 óta látogatható egri érseki pincerendszer a múlt titokzatos értékeit köti össze az isteni nedű elkészítésének hagyományaival, hazánk hét legizgalmasabb építészeti csodájának egyikévé téve a misztikus hangulatú, föld alatti helyet - a Város a város alatt elnevezéssel illetett látnivaló egy 2007-es szavazás alapján érdemelte ki a megtisztelő címet.

Monumentális építkezés

A pincerendszer kiépítését 1687-ben, a török sereg kivonulása után rendelte el Fenessy György püspök, hogy az érsekségnek legyen elegendő helye az egri egyházmegye területéről egyházi adó címén beszolgáltatott, közel 13 millió liter bor tárolására. Korábban a püspöki palota és a székesegyház az egri vár területén helyezkedett el, de a hosszú csatározások során mindkettő megsérült.

A püspök nem akart elődeihez hasonlóan a várban lakni, ezért a városban vásárolt két építési telket, ahol hamarosan megkezdték az érseki palota és az óriási, a Hatvani kaputól a Rác kapuig terjedő, több mint három kilométer hosszú pinceépület kialakítását. Az építkezéshez szükséges anyagot, a riolittufát a telkek mögötti dombból nyerték ki mélyműveléssel, így a beruházás elég nagy költségekkel járt.

Egy része ma már látogatható

A második világháború után, 1947-ben államosították az érseki pincerendszert, és valamennyi boroshordót elszállítottak az állami gazdaságba. Az intézkedés révén a pincehelyiségek falán megszűnt a nemespenész-tenyészet, mely korábban megkötötte a talajvizet, így a falak állaga életveszélyesen megromlott.

Később, a nyolcvanas években felújították és vasbeton szerkezettel erősítették meg a pincerendszer falait, valamint egyes részeket teljesen lezártak, így az eredeti alapterületnek csak egy csekély része maradt fenn az utókornak. Ugyanakkor a munkálatok során nem szigetelték megfelelően a járatokat, ezért a betonon keresztül folyamatosan szivárog a talajvíz, mely így a tufából kimosott mészkőből lenyűgöző és érdekes, cseppkőszerű képződményeket alakított ki a falakon.

A kiállítóhely tavasztól őszig látogatható, bejárata az egri bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett, Szent László szobra alatt található. A földalatti építmény legkülönlegesebb része az Oszlopos terem, melyben hétszer hét pinceág metszi egymást. A pincehelyiségekben az állandó hőmérséklet 12°C körül van - ha meglátogatod, nyáron is érdemes meleg ruhát magaddal vinned.

A tárlatlátogatások óránként indulnak, és körülbelül 45-50 percig tartanak. A közeljövőben igazi látványosság lesz a kiállítás, hiszen egy készülő, új tárlat a város történelmének a Honfoglalás és Eger ostroma közé eső időszakát hang- és fényhatásokkal illusztrált életképekben, interaktív jelenetek révén mutatja majd be.

Még egy föld alatti csoda itthon

Pécsen szintén egy különleges, föld alatti várost fedezhetsz fel. Az ókeresztény nekropolisz hűvös falai között valódi időutazást tehetsz, emellett hazánk egyik világörökségi helyszínét is megismerheted. Nézd meg videónkat!

Ha Egerben jársz, ezt se hagyd ki!

Ha ellátogatsz Heves megye székhelyére, mindenképp szánj időt a kirándulás során, hogy végigjárd a város többi különleges történelmi műemlékét is. Az egri Főszékesegyház, a vár épülete, a gótikus Püspöki Palota, a Panoptikum, a Kazamata, a Főegyházmegyei Könyvtár, az Érseki Gyűjtemény, a Csillagászati Múzeum, a Telekessy Patikamúzeum és a Nemzeti Bormúzeum egyaránt érdekes és izgalmas látványosság. Ha pedig a városnézés után elfáradtál, üdítő kikapcsolódásként látogass el a Szépasszony-völgybe vagy a Törökfürdőbe, ahol garantáltan feltöltődsz majd. Ha azonban föld alatti csodákból szeretnél még többet megismerni, kattints ide, és nézd meg, melyek a világ leghíresebbjei!

Képek: www.varosavarosalatt.hu.

• város
• történelmi látnivalók
• magyar csodák
• bor
• Utazás