Ritka képeken a régi tihanyi levendulás: a franciák is rajongtak érte

A tihanyi levendulát egykor a tőzsdén is jegyezték, olyan értéket képviselt. Kevesen tudják, hogy a tihanyi levendula már a múlt században is világhíres volt - de hogyan alakult ez így? Ebben Bittera Gyulának, a kor neves gyógynövénykutatójának volt szerepe: idén ünnepeljük születésének 125. évfordulóját.

A híres kutató nevéhez a levendulán kívül más gyógynövények ismertté válása is fűződik. A negyvenes években több ezer hektáron termelt gyógynövényeket illóolaj termesztéséhez.

Százéves levendulaföld

Az 1920-as évek gazdatársadalma kissé bizalmatlanul fogadta Bittera Gyula tevékenységét, aki illóolajakat kívánt kinyerni az egyes növényekből. Ő viszont már ekkor felismerte, hogy az illóolajak milyen fontosak, ezért külföldről nemesített növényeket és vetőmagokat hozatott be, például borsosmentát Angliából, köménymagot Hollandiából és persze, a legfontosabbat, levendulát Franciaországból.

Az illóolajat adó növények telepítésekor sok nehézséggel kellett szembenéznie, mert nem volt kiépített agrotechnika, és ilyen nagy arányú termesztésével és feldolgozásával korábban nem foglalkozott senki. A hozzá kapcsolódó tudományos kísérleteket és kutatómunkát is ő végezte, ennek köszönhetően hatalmas tudásra és tapasztalatra tett szert, mely az itthoni illóolaj-tudomány alapját adta a későbbiekre.

Az első magyar illóolajgyár

- 1919-ben megnyitotta az első magyar illóolajgyárat, ahol főként saját telepein termelt, vadon termő gyógy- és ipari növények feldolgozása folyt. Az olajok közt a legismertebbek a menta, a koriander, az ánizs és a tanacetum vagy margitvirág olaja, melyet még nem dolgoztak fel előtte az országban - mondja Nyárádi Zsolt, a Bittera Gyula Alapítvány kurátora, a Tihanyi Levendula Manufaktúra egyik tulajdonosa.

Az Alapítvány kutatja Bittera Gyula életét, fényképeket, dokumentumokat gyűjt a botanikus tevékenységéről, és előkészíti a Bittera Gyula életét bemutató kiállítást, melynek helyszíne Tihany lesz. Az Illatok Háza előkészületeiről olvashatsz a Tihanyi napló Blogban is.

Kapszaicin csumából

A reumával küzdők biztosan ismerik a paprikakivonatot, melynek előállítása szintén Bittera Gyula nevéhez fűződik. Kiderítette, hogy az ország paprikamalmaiban egy kellemetlen melléktermék halmozódik fel: a csuma, mely a paprika erejét, magját és héjtörmelékeit tartalmazza.

Az is feltűnt számára, hogy éppen ezekben a részekben van jelen koncentrált állapotban a paprika csípős hatóanyaga, a kapszaicin. Ezt - az akkor értéktelennek tartott hulladékot - Bittera Gyula felvásárolta. A paprikakivonat külföldön is keresett lett, és eredményesen használják fel még ma is a reumás bántalmak ellen. 

Kiváló terület a levendulának

Termőtelepeinek száma közben egyre csak nőtt, és több ezer hektáron termelt illóolaj-alapanyagokat: Bárándpusztán borsosmenta, kapor, lestyán, Kaposfőn korainder és édeskömény, Kalocsán majoránna, Zalaváron borsosmenta, Dömsödön kapor, Zalaapátiban és Deákiban borsosmenta, kapor, petrezselyem, édeskömény, muskotályzsálya, angelika, lestyán és római kamilla, Bodrogközben és a Hortobágyon üröm, Tihanyban a levendulán kívül muskotályzsálya, római kamilla, izsóp, rovarporvirág termett.

Kiváló területet talált a levendulának is: a Tihanyi-félsziget félmediterrán klímája, a kevés eső, a megfelelő talajviszonyok és a sok napsütés ideális a levendula számára. Az első területeket a bencésektől bérelte - később a szerzetesek is elkezdték termelni a növényt. Rengeteg tihanyi lakos és fiatal volt segítségére, akik dolgoztak a levendulásban.

Maga Bittera Gyula is ekézte a köves területet, és más fizikai munkát is végzett - mondja Nyárádi Zsolt, aki Bittera nyomdokain járva maga is két kezével tisztította és aratja a Tihanyi Levendula Manufaktúra ma már minden évben virágzó levendulaföldjét.

Illatfelhő, amit egy drogéria is megirigyelt volna

Meg is lett az eredmény: az első telepítés után öt évvel a tihanyi levendula termőre fordult, és megtörtént az első aratás. Szükségessé vált az illóolaj lepárlása, ehhez Bittera Gyula három színréz lepárlót tervezett és készíttetett, melyeket a levendulaföld közelében állították fel, mert az azonnali lepárlást tartotta a legfontosabbnak.

Ennek oka, hogy az illóolajat tartalmazó növények rendkívül érzékenyek, és a frissen leszedett növény a nedvességtartalmánál fogva befülledhet, megpenészesedhet. Lepárláskor elmondások szerint olyan illat volt a faluban, amikor főzték a levendulát, hogy egy drogéria is megirigyelhette volna.

Az éghajlatnak és a vulkáni kőzetnek köszönhetően az itt termesztett levendulaolaj legfontosabb értékjellemzője tekintetében magasabb minőségű volt, mint a franciaországi. Így tett szert világhírre, és indult hódító útjára a tihanyi levendula.

Még a tőzsdén is jegyezték

Akkoriban a levendulát a tőzsdén is jegyezték, akkora értéket képviselt. A híres kozmetikai gyár, a Coty világhírű illattudorja, Henry Malliac is így nyilatkozott:

"Próbálja kiszagolni, kérem, azt az illatot, amit itt érezni. Innen a kopaszodó erdőből jön valami fanyar illat, amit még nem tudok megfogni, és a vízről, a Balatonról is jön valami könnyű, páraszerű, amit valószínűleg sosem lehet üvegbe zárni. Ha ezt a hármat össze tudnám hozni, az őszi erdő, a levendula és a Balaton illatát, olyan illat lenne, hogy meghódolna előtte a világ."

A negyvenes években a csúcson járt az illóolaj termesztése: a vadontermő növények rendszeres begyűjtése is fellendült, így közülük a borókabogyóé és a tölgyfazuzmóé. A Hargita magaslatán egy fenyőtű-feldolgozó kisgyárat is felállított Bittera, ami sajnos már üzembe nem került, mert a II. világháború eseményei megakadályozták, majd az államosítások időszaka következett. Sok esetben a levendulaföldeket és az illólajos növények területeit beszántották.

- A Tihanyi-félszigeten csak 1986-ban kezdődött az újratelepítés. Azóta mind többen fedezik fel, hogy levendulát termeszteni jó, a belőle készült termékeket használni egészséges és újra trendi - mondja Nyárádi Zsolt, az alapítvány kurátora.

Az Alapítvány idei célja, hogy Bittera Gyula születésének 125. évfordulóját megünnepelje oly módon, hogy munkásságát minél közismertebbé tegye, és, hogy a kiállítás létrejöttével méltó emléket állítson élete munkájának.

(Képek: Bittera Gyula Alapítvány, Fortepan/FORTEPAN,  Getty Images Hungary. )

• kiállítás
• tihany
• balaton
• levendula
• hazai kirándulóhely
• Utazás