Birkák legelhetnek a jövőben a budapesti sztyeppréten? A Tétényi-fennsík igazi gyöngyszem a fővárosban

A Memento Park rendszerváltás előtti, kommunista érából átmentett szoboróriásai nyomasztó hangulattal fogadják a mit sem sejtő kirándulókat a BKK-buszról leszállva, hogy aztán a Sztálin-tribün mellett elhaladva megkezdhessék útjukat Budapest egyik legértékesebb sztyepprétjén, a Tétényi-fennsíkon.

Az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában elnyert 1,4 milliárd forintot Budapest elsősorban három természetvédelmi célra szánja: az óbudai Mocsáros, a Tétényi-fennsík rehabilitációjára, illetve az Őrmezei rétek védetté nyilvánítására, élőhelyjavítási munkákra, többek között a szemét eltakarítására, invazív növények visszaszorítására, a vízmegtartás javítására, de legeltető természetkezelés meghonosítására is.

A Tétényi-fennsík

A pályázatban a jövőben rehabilitálni kívánt Tétényi-fennsík méltatlanul kevéssé ismert kirándulóhelye Budapestnek, a dél-budai régió értékes gyöngyszeme, mely összesen mintegy 300 hektáron terül el a Kamaraerdő közvetlen szomszédságában, ebből 130 hektárnyi áll a főváros védelme alatt. A fennsík tavasszal igazán látványos és élettel teli.

Az Érd-tétényi platónak is nevezett terület hatalmas kiterjedése bizonyítja, hogy két budai - XXII. és XI. - kerületet, Budaörsöt, Diósdot, Érdet is érinti, sőt még a törökbálinti Anna-hegy is a részének tekinthető. A kissé szétszabdalt vidékből a Tétényi-fennsík tanösvényét jártuk be legutóbbi túránk során, és elámultunk.

Az alig 4 kilométer hosszú tanösvény a Memento Park mögötti parkolóból indul - a szoborparkról korábbi cikkünkben olvashattál -, ám elég néhány lépést tenni az első információs tábla után, máris egy másik világba csöppenhet a természeti szépségekre fogékony kiránduló. Egy lassabb, csendesebb, mégis élettől pezsgő, zümmögő, folyton motoszkáló, varázslatosan színpompás világba, aminek megéri felvenni a tempóját és figyelmesen követni az eseményeit.

Hiába a kellemes napsütés, hétköznap reggel még így is alig jön szembe valaki a gyepvidék tanösvényén, így könnyű meditatív állapotba kerülni. Kiváltságos érzés egy igazán értékes mészkőplatón csatangolni a fokozottan védett kosborok, kikericsek, árvalányhajak közötti földúton.

Még a forgalmas Balatoni út közelsége sem ronthatja el a megnyugtató séta élményét, ami néhány szempillantás alatt érezhetően csökkenti az állandó ingergazdagságból fakadó mentális fáradtságunkat. A fás területeken oly megszokott tanösvényfelfestést helyenként ritkábban fedezzük fel, de az ufóként is gyakran emlegetett, ikonikus budafoki víztorony az ösvény szinte minden pontjáról megnyugtató viszonyítási pontot jelent.

A hegyi lenek kéklő pompája, a fenyérfűtenger, az itt-ott nagy teret nyerő galagonya- és kökénybokrok is mind-mind megerősítenek abban: jó helyen vagyunk. Minden napunkat egy ilyen - a modern kutyázásban elterjedt elnevezéssel élve - dekompressziós sétával kellene kezdenünk, így mi, és ha négylábúval járjuk az ösvényt, kedvencünk is garantáltan könnyebben dolgozná fel az állandó városi ingereket, stresszhatásokat. 

Az út egyébként gyalogosan és lóval is járható, erre érdemes odafigyelni a reaktívabb kutyákkal érkezőknek. Az ösvényről letérni nem szabad, ahogy növényeket letépni sem, hiszen a teljes terület természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Tétényi-fennsík rehabilitációja

A Tétényi-fennsík élővilágáról egyébként tudni érdemes, hogy nagyjából 400 növényfaj megtalálható itt, és ebből körülbelül 45 védett vagy fokozottan védett. Eredetileg mészkedvelő tölgyes és cserjés sziklagyep lehetett itt jellemző, ám hajdanán az intenzív legeltetéshez volt szükséges a terület, így az erdőséget kiirtották. Amíg a legeltetés tartott, a cserjék nem is szaporodtak el jelentősen, ám amint felhagytak ezzel a térségben, az élettér látványos változáson ment keresztül.

A 20. században katonai célokra használták a területet, melyre az ösvény mellett itt-ott a mészkőben fennmaradt lövészárkok, tüzelőállások emlékeztetik a túrázókat. A helyszínen kihelyezett tájékoztató szerint itt zajlott az 1921-es budaörsi csata, melyben IV. Károly próbálta visszaszerezni a trónt, de a II. világháborúban is folytak itt ütközetek. Az 1980-as évekig kiképzésekhez használták a területet.

A rendszerváltás után ugyan elkezdte visszahódítani a természet a területet, ám sajnálatos módon ismét egy csapás érte a gyepvidéket: gyakorlatilag illegális szemétlerakóvá vált. Csak az évtized végére tudtak valamennyire megálljt parancsolni a pusztító folyamatnak, miután elkezdték védetté nyilvánítani a területrészeket. A Tétényi-fennsík egyes pontjain a mai napig ipari létesítmények üzemelnek, melyek nem csekély szennyező hatással bírnak a környezetre nézve.

A tanösvényt már több mint 20 éve, 2005-ben jelölték ki a kirándulók számára a fennsík védett, 22. kerülethez tartozó oldalán. 2011-ben a védett területek száma tovább nőtt. Szerencsére az elmúlt időszakban a természetbarát kirándulók mindennapjaiban is egyre hangsúlyosabbá válik a környezet aktív védelmének szándéka.

A legfontosabb környezetvédelmi célok közé sorolható itt a sztyepprétre jellemző élővilág sokszínűségének megőrzése és a védett növényfajok megóvása. Ide sorolgató többek között a legértékesebb, Natura 2000-es jelölőfajnak számítóhomoki kikerics, a pannon deres csenkesz, a pézsmahagyma, a borzas vértő, az ezüstaszott, az erdei szellőrózsa, a sömös kosbor vagy a csinos árvalányhaj, mely finomságával mutatós dísze a tanösvényt körülvevő gyepeknek. A madárvilág is páratlan a környéken, a barátposzáta, a tövisszúró gébics, a bajszos sármány és a kenderike is kiemelt védelmet élvez itt. De élnek a fennsíkon fokozottan védett pannon gyíkok, rézsiklók, bikapókok, zebracsigák is.

Ahhoz azonban, hogy az őshonos fajok életterét regenerálni lehessen, az idegenhonos, invazív fa- és cserjefajok visszaszorítására is szükség van, jelenleg rengeteg bálványfával vagy akácfáal találkozhat sétája során az ember. A szemnek ugyan nem kimondottan zavarók ezek a fák, mégis rendkívüli mértékben károsítják az ökoszisztémát a szakértők szerint. Ezt különböző drasztikus megoldások, célzott irtás, cserje-visszaszorítás mellett a legeltetés visszahozásával is megpróbálhatják a jövőben visszaszorítani - ezt már Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész részletezte a Telexnek adott interjújában. Ahogy tehát a 3. kerületi Mocsároson, úgy a főváros tervei szerint a Tétényi-fennsíkon is előfordulhat majd a jövőben, hogy legelő birkákkal találja szembe magát a túrázó.

(Képek: Tamás Katalin.)

• tétényi-fennsík
• budafok
• budapest látnivalói
• budapest
• Utazás