Ma is áll Lenin szobra: a budapesti szoborparkot gombóccal a torokban nézi végig az ember

A Memento Park nyomasztó, mégis kötelező úti cél Budapesten, mely az egykori köztéri szobrok megőrzésével a rendszerváltást megelőző évtizedek kommunista diktatúráját hivatott bemutatni az utókor számára a rettegéstől kezdve a nosztalgiával övezett Kádár-kor gulyáskommunizmusáig.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse fogadja a bejáratnál a XXII. kerületi Tétényi-fennsíkon kialakított Memento Parkba látogatókat, akik az egykori mindennapokat átszövő diktatúra és a munkáspropaganda szobrai között tehetnek egy sétát.

A kommunista szobrok sorsa

A Memento Parkot a rendszerváltást követően Budapest köztereiről eltávolított szobrok összegyűjtésével és kiállításával alakították ki 1993-ban, a területen 42 szocialista alkotás kapott helyet Lenin bronzszobrától kezdve Marx és Engels egyetlen kubista emlékművéig, de sok emléktábla, mellszobor és szoborcsoport őrzi a múlt emlékét.

A szoborpark felvonultatja az egykori kommunista hősöket: Osztapenko máig sokat emlegetett szobra a Budaörsi útról került a parkba, Steinmetz Miklós az egykori Vörös Hadsereg, azaz a jelenlegi Üllői útról, míg a munkásmozgalmi harcosok, Szamuely Tibor, Kun Béla, Landler Jenő hármas szobrát a Kun Béla, vagyis a mai Ludovika térről hozták ide.

„Kit az ellenforradalmárok galád módon meggyilkoltak”

A szoborpark felkavaró élményekkel gazdagítja a látogatóit, mégis legalább egyszer ajánlott végignézni a tárlatot. Nemcsak a munkáshősöket és a diktátorokat lehet megismerni a helyszínen: ma már furcsának hat, de emléktáblák között több olyan is olvasható, amelyet az '56-os forradalom áldozatainak állítottak - de nem a mai értelemben vett hősök, hanem épp a kommunista harcosok emlékére.

A szoborparkban három nagy kört lehet bejárni a szoboróriások között, a bejárattal szemben pedig egy Sztálin-tribün is készült, amelyen a híres csizmák és az ünnepélyek idején használt, egykori Felvonulási téren álló dísztribün hiteles másolata tekinthető meg.

A parkon belül nagy népszerűségnek örvend a turisták körében a kiállított Trabant, de a Vörös Csillag Shop nevű ajándéküzlet is.

A belépőjeggyel a külön épületben, a bejárattal szemben működő kiállítás is megtekinthető, amely fényképek, újságcikkek kíséretében mutatja be a közép-kelet európai jelentős történelmi események, így a forradalom és a rendszerváltás fordulatait is. A moziteremben pedig Az ügynök élete című dokumentumfilm enged betekintést a megfigyelésekről, a besúgóhálózatról, a házkutatásokról és az ügynökök tevékenységéről.

Sajnos első látásra nem a legszebb látvány, hogy az egykori rettegett diktatúrából származó szobrokat helyenként a túlságosan elburjánzó magonc ecetfák ölelik körbe, ennek rendbetétele egyelőre várat magára.

Ezenfelül tovább növelhetné a hely színvonalát, ha a kommunista alakok személyét megmagyarázó táblák, néhány mondatos ismertetők is kerülnének ki a szobrok mellé. Ettől függetlenül a park fontos történelmi látlelet, amiből tanulnia kell az utókornak is, ezért a Terror Háza mellett a nagyobb budapesti kirándulások kiemelt helyszíne lehet.

A mindennap 10-19 óra között nyitva tartó kiállítás a legegyszerűbben a 101B, a 101E vagy 150-es busszal érhető el Kelenföld vasútállomástól, mindössze 10-15 perc az út. Az Újbuda-központtól induló 58-as busszal, a Savoya Parktól közlekedő 158-as és 141-es busszal is megközelíthető, a Liszt Ferenc úti megállótól pár perc séta a park. A teljes árú belépőjegy 1500 forint, diákoknak, nyugdíjasoknak és pedagógusoknak 1200 forint.

Ismered a közterek és utcák rendszerváltás előtti neveit?

Tudod, hol volt a Marx tér? És melyik kedvelt hely működött régen Kinizsi Mozi néven? Ennél a kvíznél előny, ha elmúltál ötvenéves.

(Képek: Tamás Katalin)

• budapest látnivalói
• szocializmus
• kommunizmus
• memento park
• budafok
• történelmi látnivalók
• tétényi-fennsík
• Utazás