Óvatosan a fapadosokkal!

A repülés nem olcsó mulatság, nem csoda, hogy a fapados légitársaságok megjelenését óriási érdeklődés kísérte. Persze a diszkont társaságokkal a klasszikus légiszolgáltatókhoz képest jelentősen más feltételekkel utazhatsz. Kérdés, hogy tisztában vagy-e ezzel. Egy, a Kosár Magazinhoz fordult panaszos esete is azt mutatja, érhetnek meglepetések.

Fapadosok: olcsó jegyek, olcsó szolgáltatások

A fapados azért a repülés legolcsóbb formája, mert ezek a cégek a lehetséges legkisebb költséggel dolgoznak.

Többnyire úgynevezett másodlagos, vagyis a városok centrumától távol eső repülőtereken szállnak le, és nem szolgálnak fel ételt-italt sem a fedélzeten. Utóbbi nem fontos, aki kedvezményesen akar repülni, nem is hiányolja. Az viszont már a kevésbé kellemes kockázatok sorába tartozik, ha nagy késéssel indul a gép, vagy törlik a járatot. De lássuk a konkrét esetet.

Vigyázz velük!

A fapados légitársaságok olcsók, ám gyakran kevésbé annyira, mint ahogy hirdetik magukat. Több társaság például azzal trükközik, hogy a meghirdetett árnak csak egy részét tünteti fel látványosan: a járulékos költségekről, mint például a poggyászbiztosítás díjáról vagy éppen az üzemanyagfelárról az utas már csak a jegy online foglalása során értesül.
Az ír Ryanair diszkont légitársaságra például nem egyszer szabtak már ki bírságot félrevezető reklám miatt, amelyben nem tüntettek fel bizonyos költségeket, megfizetésükre viszont kötelezték az ügyfeleket.

12 órás késés - értesítés nélkül

Két hölgy úgy döntött, összeköti a kellemest a hasznossal, és egy hétvégére Párizsba repül.

A Wizz Air-nél vettek jegyet, gépük 2008. július 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor indult volna, de a társaság éjjel 11 órára tette át az indulást. Még a budapesti repülőtéren igyekeztek megkeresni a társaság képviselőjét, mivel azonban nem találtak senkit, egy kora délutáni Malév-géppel elindultak, Párizsba érkezvén pedig azonnal e-mailben értesítették a Wizz Air-t.
A Wizz Air honlapján olvasható e-mail címre küldték el minden adatukat, amelyre érkezett automatikus válasz arról tájékoztatott, hogy a panasz kezelése több mint harminc napig is eltarthat, ezért sürgős esetben inkább a telefonos ügyfélszolgálatot hívják - ennek ára a társaság weboldala szerint percenként 225 forint, a mobil hálózatokról kezdeményezett hívások esetében akár több is...

Az utas vár, a szolgáltató hallgat

Kezdjük a Callcenterrel: a telefonos ügyfélszolgálat, ahogy a neve is mutatja, az ügyfelekért van, miért kell aranyáron intézkedniük? Ráadásul a Wizz Air harminc napnál is több időt kér, persze jótékony homályba burkolja, mennyi is a harminc napnál több - a fenti esetben immáron öt hónap.
A harmadik hónap elteltével a Kosár Magazin is megpróbált segíteni. Levelezőpartnerének elmondta a panaszos ügyét, ő pedig azt kérte, küldjenek el mindent ismét, mert a panasznak nincs nyoma a rendszerben...

Nem a Wizz Air az egyetlen

Az áttörést az ügyben végül a november hozta meg, amikor végre megérkezett a válasz, hogy a két utasnak visszatérítik a jegy árát.
Pedig, ha az ember ismeri az Európai Unióban érvényes szabályokat, és elolvassa az idevágó részeket a Wizz Air, illetve hozzájuk hasonlóan más fapados légitársaságok honlapján, egészen más következtetésre jut.
Előbbi ugyanis fenntartja magának a jogot, hogy a járatok visszaigazoláson és egyéb helyeken feltüntetett érkezési és indulási időpontjait megjelentetésük után módosítsa. Az utasok a járattörlés esetén jogosultak: 250 EUR összegű kártalanításra minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőút esetén, 400 EUR-ra minden 1500 kilométernél hosszabb, Európai Unión belüli repülőút és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén. Amennyiben az utasoknak átfoglalást ajánlanak végső célállomásukhoz, a Wizz Air a kártalanítás összegét 50%-kal csökkenti.

Fontos tudni azonban azt is, hogy a fapados légitársaságok, így az Easyjet és a Ryanair is hajlamosak trükközni a szabályok apró betűs részeivel. Járattörlés, illetve időpont-módosítás esetén ugyanis mindketten csak akkor hajlandóak kártérítést fizetni - legalábbis weboldalukon ez olvasható -, ha a késés vagy a törlés a saját hibájukból történt.

A saját hiba fogalmát viszont igen sajátságosan értelmezik - amit leginkább az újabb és újabb panaszosok rémtörténetei támasztanak alá.

A szabály meg a valóság

Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete szerint a repülőjegy árát a légitársaságnak hét napon belül vissza kell fizetnie. A fogyasztóvédelmi törvény 2008. szeptember 1-jén életbe lépett szigorítása értelmében pedig a szolgáltatók a fogyasztói panaszokra harminc napon belül kötelesek válaszolni. A Wizz Air ezt sem teljesítette, igaz, az eset a jogszabály életbe lépése előtt két hónappal történt, vagyis a szolgáltatóra még nem vonatkozott. Száz szónak is egy a vége, kíváncsian várjuk, milyen kárpótlást akar adni pórul járt utasának a légitársaság, és mikor nőnek fel a fapados társaságok is az általuk vállalt feladathoz.

• repülőjegy
• utazási tipp
• világjáró
• Utazás