Nem csak Petőfiék nászágyát őrzi: ilyen gyönyörű a felújított Teleki-kastély

„Én házasodom. Nőmet nem tudom hová vinni. Utazásra pénzünk nincs; engedd meg, hogy mézes heteinket itt tölthessük Koltón.” Ezeket a sorokat Jókai Mór jegyezte fel, akitől pedig elhangzottak, az nem más, mint Petőfi Sándor, a Nemzeti dal költője, akire ilyenkor, március 15-én tisztelettel emlékezünk.

A kérés címzettje a 200 éve született kalandos életű „vad gróf”, Teleki Sándor, aki készségesen átengedte barátjának és újdonsült feleségének koltói kastélyát. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia hat hetet töltött el itt a világtól elvonultan. A falak, a bútorok és a környék őrzik emléküket, az épületet pedig nemrégiben felújították.

Petőfi arisztokrata barátja, a kalandos életű gróf

Koltó Máramaros megyében, Romániában található, a megyeszékhelytől, a magyar festészet számára rendkívül fontos jelentőségű Nagybányától mintegy 10 kilométerre. A falu nevezetessége a barokk stílusú Teleki-kastély, amelyet feltételezhetően Mária Terézia uralkodása idején emelt gróf Teleki János. Az épület leghíresebb ura Teleki Sándor volt, aki 1845-ben vette át a birtok irányítását, jó kedélyű tréfacsináló hírében állt.

Teleki Sándornak igen kalandos élet jutott osztályrészül, művelt és köztiszteletben álló grófi családban látta meg a napvilágot 1821-ben. Oktatásáról a piaristák mellett házi nevelőként nem kisebb személy, mint Táncsics Mihály gondoskodott. Jogi tanulmányokat folytatott, az ügyvédi vizsgát is letette, majd német tanulmányutakra ment, és Spanyolországba is utazott. Hazatérve egy ideig békés mindennapokat töltött koltói birtokán, magáévá tette a reformellenzék elgondolásait. Az 1848-as forradalmat üdvözölte, a szabadságharcban ezredesi rangban harcolt, Bem tábornok  az erdélyi hadsereg főfelügyelőjévé nevezte ki.

Aradon bebörtönözték, ám sikerült megszöknie, és ezt követően majd két évtizeden át emigrációban élt. Olyan személyek társaságában fordult meg, mint Victor Hugo, idősebb Alexandre Dumas vagy Garibaldi, akinek az oldalán harcolt is Szicíliában. A Ferenc József által kínált amnesztia lehetőségével élve visszatért, a tudományos élet fontos szereplője, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja lett, és egyre több időt töltött Koltón. Jókai Mór így írt róla:

„Erős tanulmány volna egy biographia-írónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a continensen, ki együtt élt, mulatott és harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget, s kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengerviharos s hitelező csordán keresztül sértetlenül; jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumas-nak, Lisztnek, Petőfinek s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért; teleszedte mellét érdemrendekkel, azért, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról a kis „Buba” szőke feje fölött átnézve? (Legkisebb leánykájának, Blankának a kényneve ez.)” 

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mézeshetei

Teleki Sándor igen kiterjedt ismerősi körrel rendelkezett, és a lánglelkű poétát, Petőfi Sándort is legközvetlenebb barátai között tudhatta. Őt magát a költő egyetlen arisztokrata barátjaként emlegetik. Petőfi háromszor is járt Koltón, először 1846-ban. Nagybánya környéke olyannyira elnyerte tetszését, hogy lelkendező levelekben számolt be róla, egy ízben még azt is felvetette, hogyha nem tudják ott eltemetni, az „alföldi rónán”, ahol született, akkor itt helyezzék végső nyugalomra.

1846 őszén találkozott Szendrey Júliával, majd hosszas levelezést követően, a család, különös tekintettel a leány édesapjának rosszallása ellenére 1847. szeptember 8-án összeházasodtak az erdődi vár kápolnájában. Teleki Sándor négyesfogata szállította az ifjú házasokat Koltóra, a kastélyba, amelyet a gróf teljes mértékig átengedett barátjának és újdonsült feleségének. Itt töltötték tehát a mézesheteket, nászágyuk ma is megtekinthető az épületben.

Erről a hat hétről keveset tudni, a költő több mint húsz verse Koltón született, ekkor írta például a környező tájat („már hó takará el a bérci tetőt”) szemlélve a Szeptember végén című költeményt, amit sokan a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének tartanak, nem is érdemtelenül. A legtöbb mű a kastélyparkban, egy öreg somfa árnyékában álló kőasztalnál született. 

A pár koltói tartózkodásának érdekes írásos emléke az a dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy a közeli református templomban keresztszülőkké váltak, egy helyi református házaspár kislányát, Sebestyén Katát keresztelték meg. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért őket választotta mindehhez a család. Elképzelhető, hogy eredetileg a grófot szerették volna megkérni, de ő ugye a költő kérésének megfelelően házon kívül tartózkodott.

Gyönyörűen felújították a kastélyt

Nemcsak Petőfi és Szendrey Júlia fordult meg a birtokon, hanem felkereste a szintén jó barát Jókai Mór és Liszt Ferenc is. Jókai elragadtatva írt a házigazda festménygyűjteményéről, amelynek tételeit a gróf az utazásai során vásárolta. Teleki Sándor Nagybányán hunyt el 1892-ben, a kastély kertjében temették el, a már említett somfa alá, amely azóta már kidőlt, helyén gyökeréből nőtt sarja áll. A birtokot fia, János örökölte, így az 1936-ig a család tulajdonában volt, ekkor viszont elhagyni kényszerültek.

Az épületben a második világháború alatt menekültek szálltak meg, az államosítást követően raktárként használták. A szomszédos kastélyt Teleki építtette az emigrációból hazatérve, benne általános iskola működik.

1960-ban a kastélyban múzeumot hoztak létre Petőfi Sándor és Szendrey Júlia látogatásának emlékére, majd Teleki Sándor életét bemutató kiállítással bővítették a látnivalókat. Petőfi Koltón, valamint Jókai Erdélyben szoba is nyílt. A parkban az épülethez köthető neves személyek szobrai kaptak helyet, többek között a házaspárt ábrázoló alkotás. A leromlott állapotú Teleki-kastélyt felújították, 2020 őszén ünnepélyes keretek között felavatták. Az épületben jelenleg virtuális túrát lehet tenni.

Ma is áll a fogadó, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát

A mai Románia területén található Nagykároly a magyar irodalom alakulásának különleges helyszíne: itt hozta össze a sors Petőfi Sándort élete szerelmével, Szendrey Júliával.

(Borító- és ajánlókép forrása: Facebook/Teleki-kastély, Petőfi Sándor múzeum, Koltó, Országalbum/szasa. Képek forrása: Wikipédia/Teleki Sándor portréja; Szendrey Júlia portréja, Getty Images Hungary, Indafotó/H1N1.)

• románia
• erdély
• petőfi sándor
• koltó
• teleki sándor
• kastély
• március 15.
• Utazás