Hihetetlen látvány Szingapúr utolsó megmaradt faluja: olyan, mint egy időkapszula a felhőkarcolók árnyékában

Ha az ember Szingapúrra gondol, elsőként talán a hatalmas felhőkarcolók, ultramodern hotelek és high tech látványosságok jutnak eszébe, és kevésbé a már-már falusias idill.

A délkelet-ázsiai törpeállamban mégis található hasonló helyszín, igaz, a maga nemében az utolsó. Apró házai, zöldellő fái mögött a város égbe törő épületeinek sziluettje rajzolódik ki. Itt a legolcsóbb a lakhatás egész Szingapúrban, mégsem költözött be új lakó már 1990 óta, és bár a turisták és a természet közelségére vágyó helyiek számára vonzó úti célt jelent, nem valószínű, hogy ez a tendencia a közeljövőben megváltozna. Az érdekes területet a BBC mutatta be.

Mint a múlt egy darabkája

Kampong Lorong Buangkok, Szingapúr utolsó megmaradt falucskája három hektáron fekszik, a fősziget északkeleti részén. A megszokott felhőkarcolók, emeletes házak helyett a településen alacsony bungalók sorakoznak, olyanok, mintha csak a véletlen folytán, időkapszulaként maradtak volna itt a múltból. Körülbelül 25 kis házikó veszi körbe a központi vallási épületet. A kampong, ami maláj nyelven falut jelent, üde színfoltot képez a modern városképben.

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A bádogtetős, apró, zömében faházak között csirkék kapirgálnak, a verandákon idős lakók ücsörögnek. A város zaja nem ér el ide, a csendet gyakran kakaskukorékolás töri meg. A növények olyan változatossága figyelhető meg, ami Szingapúrra is jellemző volt, mielőtt a beton egyre nagyobb teret hódított volna. Nő például a helyiek által ketapongnak nevezett őshonos fa (Terminalia catappa).

Elkerülte az urbanizáció

Kampong Lorong Buangkokot az 1950-es évek második felében alapították, nem sokkal azelőtt, hogy Szingapúr Malajziától való függetlenségét kikiáltották 1965-ben. Bár ma már egyedülálló a főszigeten, az 1970-es évekig még jellemző volt az ilyen településszerkezet, ebből az időből körülbelül 220 elszórt kampongról tudnak a kutatók. Szingapúr az 1980-as években gyorsan urbanizálódott, és a mezőgazdaság helyett az iparra helyezte a hangsúlyt. Gombamód szaporodtak a felhőkarcolók, a kisebb utakat többsávos autópályák váltották fel. Mindez viszont a növényzet jelentős lecsökkentésével, valamint a tradicionális falvak ledózerolásával járt.

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A falvakban lakók az egykori otthonuk hűlt helyén felhúzott, állami építésű lakásokba költözhettek, és bár voltak, akik örültek az ezzel járó kényelemnek, nem mindenki adta fel szívesen a korábbi életmódját. A kampongokban nem volt szükség az ajtók zárására, a szomszédok szívesen vendégül látták egymást, közvetlenebb kapcsolatot ápoltak, és oldottabb légkör uralkodott.

A cikk az ajánló után folytatódik

1/

Fehér Swarovski® kristályos szíves medál

7 690 Ft

Allergia-totál IgE gyorsteszt

5 990 Ft

Édesvízi igazgyöngy beszúrós fülbevaló cirkónia dísszel

9 900 Ft

Máj állapotfelmérő gyorsteszt

5 990 Ft

Kis méretű ezüst karika fülbevaló

4 100 Ft

Türkiz cirkóniával díszített ovális ezüst ékszerszett

15 900 Ft

Barokk igazgyöngy beszúrós fülbevaló

11 990 Ft

Kék és fehér cirkónia kristályokkal díszített ezüst ékszerszett

27 900 Ft

Ezüst nyaklánc fekete cirkóniával díszített kerek medállal

8 590 Ft

Ezüst nyaklánc lovas medállal

9 990 Ft

Három édesvízi igazgyönggyel és cirkóniával díszített fülbevaló

14 990 Ft

Édesvízi igazgyöngy fülbevaló csepp alakú ezüst foglalatban

11 900 Ft

Cirkónia kristályos minimalista ovális ezüst fülbevaló

14 900 Ft

Édesvízi igazgyöngy szögletes ezüst foglalatban nyaklánc

11 900 Ft

Elegáns ezüst nyaklánc szalagot formázó cirkónia díszekkel

41 580 Ft

Még több termék

Olcsó a lakhatás

Hogyan és miért úszta meg Kampong Lorong Buangkok a városiasodást? Leginkább azért, mert a környék nem volt vonzó befektetési célokhoz, bár ez az utóbbi években már változott, egyre közelebb jött a város, a lakások ablakaiból az alacsony kis házakra látni. 1990 óta nem költözött be új lakó a kampongba, annak ellenére, hogy a házak bérleti díja csak a töredéke a szomszédos, kormány által épített ingatlanokban található szobák bérleti díjának.

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A falu jelenlegi vezetője egy közel hetvenéves asszony, Sng Mui Hong, aki szinte az egész életét itt töltötte, és mindent megtesz azért, hogy a zöld oázis fennmaradhasson. Még az édesapja vásárolta a területet 1956-ban, neki tett ígéretet, hogy megőrzi a települést. A lakók, akik többnyire legalább az életük felében itt éltek, családként tekintenek egymásra. A kormány is látja a falu jelentőségét, hiszen az Szingapúr múltjába enged bepillantást, ami a fiatalabb generációk számára különösen fontos lehet. Az érdeklődők vezetett túrák keretében érkeznek a területbe, hogy megismerjék ezt a ma már különösnek ható, a nyüzsgéstől elzárt világot.

A leggazdagabb kínai falu olyan, akár egy luxuskalitka

A lakók országos viszonylatban kiemelkedő pénzügyi megtakarításokkal és nyugati luxusautókkal rendelkeznek, ám mindennek komoly ára van. A zavarba ejtően precíz tervezettség az élet minden területére beszivárgott, szigorú szabályok szerint telnek a helyiek mindennapjai. Kívülről nézve leginkább egy sajátos aranykalitkának tűnik a település, ami minden jómód ellenére nem túlzottan csalogató.

Hihetetlen luxusban élnek Kína leggazdagabb falujának lakói: aranykalitkának tűnik a település

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)