Hihetetlen látvány Szingapúr utolsó megmaradt faluja: olyan, mint egy időkapszula a felhőkarcolók árnyékában
A kis bungalókból álló falut elkerülte az urbanizáció. Itt a legolcsóbb a lakhatás egész Szingapúrban.

Kampong Lorong Buangkok1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ha az ember Szingapúrra gondol, elsőként talán a hatalmas felhőkarcolók, ultramodern hotelek és high tech látványosságok jutnak eszébe, és kevésbé a már-már falusias idill.

A délkelet-ázsiai törpeállamban mégis található hasonló helyszín, igaz, a maga nemében az utolsó. Apró házai, zöldellő fái mögött a város égbe törő épületeinek sziluettje rajzolódik ki. Itt a legolcsóbb a lakhatás egész Szingapúrban, mégsem költözött be új lakó már 1990 óta, és bár a turisták és a természet közelségére vágyó helyiek számára vonzó úti célt jelent, nem valószínű, hogy ez a tendencia a közeljövőben megváltozna. Az érdekes területet a BBC mutatta be.

Mint a múlt egy darabkája

Kampong Lorong Buangkok, Szingapúr utolsó megmaradt falucskája három hektáron fekszik, a fősziget északkeleti részén. A megszokott felhőkarcolók, emeletes házak helyett a településen alacsony bungalók sorakoznak, olyanok, mintha csak a véletlen folytán, időkapszulaként maradtak volna itt a múltból. Körülbelül 25 kis házikó veszi körbe a központi vallási épületet. A kampong, ami maláj nyelven falut jelent, üde színfoltot képez a modern városképben.

A bádogtetős, apró, zömében faházak között csirkék kapirgálnak, a verandákon idős lakók ücsörögnek. A város zaja nem ér el ide, a csendet gyakran kakaskukorékolás töri meg. A növények olyan változatossága figyelhető meg, ami Szingapúrra is jellemző volt, mielőtt a beton egyre nagyobb teret hódított volna. Nő például a helyiek által ketapongnak nevezett őshonos fa (Terminalia catappa).

Elkerülte az urbanizáció

Kampong Lorong Buangkokot az 1950-es évek második felében alapították, nem sokkal azelőtt, hogy Szingapúr Malajziától való függetlenségét kikiáltották 1965-ben. Bár ma már egyedülálló a főszigeten, az 1970-es évekig még jellemző volt az ilyen településszerkezet, ebből az időből körülbelül 220 elszórt kampongról tudnak a kutatók. Szingapúr az 1980-as években gyorsan urbanizálódott, és a mezőgazdaság helyett az iparra helyezte a hangsúlyt. Gombamód szaporodtak a felhőkarcolók, a kisebb utakat többsávos autópályák váltották fel. Mindez viszont a növényzet jelentős lecsökkentésével, valamint a tradicionális falvak ledózerolásával járt.

A falvakban lakók az egykori otthonuk hűlt helyén felhúzott, állami építésű lakásokba költözhettek, és bár voltak, akik örültek az ezzel járó kényelemnek, nem mindenki adta fel szívesen a korábbi életmódját. A kampongokban nem volt szükség az ajtók zárására, a szomszédok szívesen vendégül látták egymást, közvetlenebb kapcsolatot ápoltak, és oldottabb légkör uralkodott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Olcsó a lakhatás

Hogyan és miért úszta meg Kampong Lorong Buangkok a városiasodást? Leginkább azért, mert a környék nem volt vonzó befektetési célokhoz, bár ez az utóbbi években már változott, egyre közelebb jött a város, a lakások ablakaiból az alacsony kis házakra látni. 1990 óta nem költözött be új lakó a kampongba, annak ellenére, hogy a házak bérleti díja csak a töredéke a szomszédos, kormány által épített ingatlanokban található szobák bérleti díjának.

A falu jelenlegi vezetője egy közel hetvenéves asszony, Sng Mui Hong, aki szinte az egész életét itt töltötte, és mindent megtesz azért, hogy a zöld oázis fennmaradhasson. Még az édesapja vásárolta a területet 1956-ban, neki tett ígéretet, hogy megőrzi a települést. A lakók, akik többnyire legalább az életük felében itt éltek, családként tekintenek egymásra. A kormány is látja a falu jelentőségét, hiszen az Szingapúr múltjába enged bepillantást, ami a fiatalabb generációk számára különösen fontos lehet. Az érdeklődők vezetett túrák keretében érkeznek a területbe, hogy megismerjék ezt a ma már különösnek ható, a nyüzsgéstől elzárt világot.

A leggazdagabb kínai falu olyan, akár egy luxuskalitka

A lakók országos viszonylatban kiemelkedő pénzügyi megtakarításokkal és nyugati luxusautókkal rendelkeznek, ám mindennek komoly ára van. A zavarba ejtően precíz tervezettség az élet minden területére beszivárgott, szigorú szabályok szerint telnek a helyiek mindennapjai. Kívülről nézve leginkább egy sajátos aranykalitkának tűnik a település, ami minden jómód ellenére nem túlzottan csalogató.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük