Sosem látott képeken a világ egyik legbujább helye

Szerelmet kapott, aki odament

Aphrodisziaszt mindig is a szerelem és a testi örömök városaként ismerték.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Aphrodisziasz, mely a görög szerelemistennőről, Aphroditéről kapta a nevét, a görög és római időkben az egyik legfontosabb zarándokhely volt Kis-Ázsiában. Messzi földről érkeztek ide olyanok, akik az istennőhöz imádkozva reméltek szerelmet, boldogságot és termékenységet, vagy épp az itt megtartott buja rituálék részesei, illetve szemlélői kívántak lenni.

Templomrom Aphrodisziaszban
Az ókori város maradványai
Amfiteátrum a városban
Egykor meseszép épületek voltak

Szerelem, buja környezet

A különleges, túlfűtött hangulatot nem csupán a hely történelme adja meg, de az is, hogy napjainkban sem elsősorban a múlt titkait kutató tudorok keresik fel, sokkal inkább a magányos lelkek, illetve azok a fiatalok, akik az örök boldogságot vagy épp társukat keresik. Úgy tartják ugyanis, aki ellátogat ide, csakúgy, mint hosszú évszázadokkal ezelőtt, a hely energiájának köszönhetően szerelmet remélhet.

A romvárosnak nem csupán története egzotikus, de környezete is sejtetni engedi egykori túlfűtött hangulatát, a környék hullámzó dombjait ugyanis buja ciprusligetek fedik, Aphrodisziasz és környéke tökéletes példája a mediterrán hangulatnak. A város 230 kilométerre délkeletre fekszik Izmirtől. Közepén emelkedik a nagyszerű Aphrodité-templom, amit időszámításunk kezdete körül építettek.

Nőimádat és szexuális rítusok

Sok más istennő templomához hasonlóan a helyet eredetileg az ősi Istenanyának szentelték, majd később keresztény bazilikává alakították át. Az ásatások leletei azt jelzik, hogy Aphrodsziasz vidéke legkésőbb az i. e. 5. évezred óta lakott. A helyet hosszú idővel a templom felépítése előtt már szentnek tekintették. A város egyik régebbi elnevezése Ninoé, ami valószínűleg Nin istenanyára vonatkozik, aki az ókori világ más pontjain Astarte vagy Istár néven volt ismert.

A korábbi szentélyek romjaira épült Aphrodité-templom jellegzetes görög építészeti mintát követ: homlokzatán nyolc, hosszabb oldalain 13 oszlop áll. Mint más Aphrodité-szentélyeknél, az imádat részét képezhették a rituális szexuális aktusok a papnőkkel és a hierodulékkal, a templom rabszolganőivel.

A világ 15 titokzatos romvárosa

Nézegess képeket!

Elolvasom

A cellában - belső kamrában - volt Aphrodité kultikus szobra, melynek egy változatát az aphrodisziaszi múzeumban mutatják be. A szobor merev tartása más kis-ázsiai istennő-ábrázolásokra, például az epheszoszi Artemiszre emlékeztet. Ünnepélyes öltözékének elejét, mely elfedi idomait, Aphrodité isteni identitását és mitikus hatalmát jelképező faragásokkal díszítették.

Sokáig fennmaradtak a szokások

A város istennőkultuszának nagy népszerűsége miatt a pogány szexuális rítusok és áldozatnak szánt, az istennő örömére szolgáló egyesülések még a keresztény korban is fennmaradtak Aphrodisziaszban.

Különös rítusok helyszíne volt
Stadion romja a városban

Azonban a 4. és a 7. században jelentős földrengések rongálták meg az épületeket, és a várost elhanyagolták. Az arab betörések, a politikai és gazdasági nyomás, valamint a járványok további hanyatlást hoztak. 1402-ben Timur Lenk, a Közép-Ázsia nagy részét meghódító török-mongol hadúr támadása után Aphrodisziasz vidéke teljesen elnéptelenedett.

Aphrodisziasz romjain a 18. század eleje óta folynak ásatások. A jelenlegi feltárásokat a New York-i Egyetem régészei végzik. Az új technikák közül alkalmazzák az agora virtuális újjáteremtését, ahol egy számítógép mesterséges intelligenciája határozza meg a virtuális város lakóinak mozgását. Ebbe bepillantva élethűbb képet kaphatnak a látogatók egy ókori város életéről. Ha szeretnél megismerni még egy titokzatos, ókori várost, kattints ide!

Cikkünk Brenda Rosen Elveszett városok atlasza című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

Ezt is szeretjük