Akár 70-90 kilós terhet is cipelhetnek: a Magas-Tátra serpái már önmagukban megérnek egy túrát

A Magas-Tátra turizmusa a 19. században indult igazán virágzásnak, amikor is egyre többen keresték fel a vidéket kristálytiszta levegője, a páratlan szépségű táj, na és persze gyógyfürdői miatt. A kirándulók ezen alkalmakkor teherhordókra, vagyis serpákra bízták csomagjaik szállítását.

Bár az akkori időket rég magunk mögött hagytuk, talán nem túlzás azt állítani, hogy a túrázókat napjainkban is meglepi, ha a Magas-Tátra útvonalain szembejön velük egy serpa. Pedig arrafelé az ilyesmi nem ritka, ugyanis a hegységben több turistaház is épült, melyek ellátását maradéktalanul a teherhordók végzik.  

A Magas-Tátra egyben a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán, illetve a világ legkisebb magashegysége is. A magaslat egész területe a lengyel és szlovák Tátrai Nemzeti Parkok védett övezetében található. Érdekesség, hogy szép időben a Magas-Tátra legmagasabb részei Magyarországról is láthatók, többek közt a Dobogó-kőről és a Galya-tetőről.  

Serpák a Magas-Tátrában

Ótátrafüred és Tarajka környékén, a Kis- és Nagy-Tarpataki-völgyben egészen pontosan négy ilyen turistaház van, nevezetesen: a Zamkovszky menedékház - 1475 méteren -, a Hosszú-tavi menedékház - 1960 méteren -, a Téry menedékház - 2015 méteren -, valamint a Hunfalvy-völgyi menedékház - 2250 méteren. Félreértés ne essék, több menedékház is található a Magas-Tátrában, de azok sokkal alacsonyabbra épültek, az ellátásukat pedig járművekkel oldják meg.

Ellenben a fenti négy ház zavartalan üzemeléséhez mindent a serpák biztosítanak, úgymint gázpalack, fűtőanyag, élelmiszer, víz, ágynemű, mosogató- és tisztálkodószer, és így tovább. Sőt, mi több, annak idején a menedékházak építőanyagait szintén ilyen teherhordók vitték a helyszínre, az építkezés végeztével pedig még jó darabig ők gondoskodtak az épületek ellátásáról. 

Mondanunk sem kell, a meredek, sziklás terep megmászása már önmagában is embert próbáló feladat, nemhogy 70-90 kilogrammos súllyal a háton. Mindezt tetézi, hogy a legtöbb menedékház télre sem csukja be kapuit. 

Ha valaha felvetődött már benned a kérdés, hogy-hogy nem rántja el a hatalmas teher a hordozóját, arra a legegyszerűbb magyarázat a következő: egyrészt a rakományt egy külön erre a célra készített, speciális fakereten viszik, másrészt az ideális súlypont eltalálása miatt szükséges toronymagasra építeni az árut. A serpa aztán hegynek felfelé menet a hegy irányába dől, hogy megtartsa magát. 

Te milyen serpa lennél?

Aki úgy érzi, kiállná a próbát, emellett kellően elszánt, érdemes ellátogatnia a szlovákiai Poprádi-tóhoz, az állóvíz mellett ugyanis található egy ellátóház, ahonnan az előre bekészített rakománnyal fel lehet zarándokolni a Tengerszem-csúcs alatti menedékházig. Vagy, ha ez szimpatikusabb, évente egyszer Sherpa Rally-t is rendeznek a Tarajkától a Téry menedékházig.

A megmérettetésen férfiak és nők egyaránt indulhatnak, utóbbiaknak természetesen kisebb terhet kell vinniük. Szó se róla, az elmúlt évek során több figyelemreméltó eredmény is születetett: 1993-ban Laco Kulunga 207,5 kilogramm súlyú szállítmányt vitt fel a hátán a Tarajkától a Zamkovszky menedékházhoz. 2005-ben pedig Mat'o Malický teljesítette ugyanezt az útvonalat, mindössze 42 perc alatt, 100 kilogrammos áruval felszerelkezve.

Ki az igazi serpa?

A serpa szó eredeti jelentése keletiek, mely a Himalája északkeleti részén élő népcsoportra utal. A kifejezés azután terjedt el globálisan is, miután Edmund Hillary, új-zélandi hegymászó Tendzing Norgaj, egy nepáli serpa vezetésével megmászta a Csomolungmát, 1953. május 29-én.

Később aztán a serpák a Himalája-expedíciók elengedhetetlen segítői lettek, fontos megélhetési forrást biztosítva ezzel a helyieknek. Az emberek azóta is előszeretettel kötik össze őket a hegyi vezetőkkel, pedig a népcsoport többsége nem teherhordással keresi a kenyerét.

Picinyke mesefalu a Vértes szívében

Mindössze 80 kilométerre a fővárostól van egy régió, melynek természeti kincsei mágnesként vonzzák a turistákat. A Vértes vonulatai, noha nem tartoznak a legmagasabb csúcsok közé, minden kétséget kizáróan felejthetetlen élményekkel gazdagíthatnak. Eláruljuk, miért érdemes ellátogatni Várgesztes picinyke mesefalujába.

Képek forrása: magas-tatra.hu.

• világjáró
• kirándulás
• hegyvidék
• serpa
• magas tátra
• szlovákia
• Utazás