A nácik 10 ezer szobás szállodakomplexuma ma is áll: Prorában soha nem szállt meg egy vendég sem

A II. világháború idején a náci Németországban nem csak az volt a cél, hogy kiirtsák a rendszer „ellenségeit”, hanem hogy az országot komoly gazdasági fejlődésnek indítsák, ami számos nagy beruházást vont maga után.

Ezekből az egyik Prora volt, a Balti-tenger partján lévő szállodakomplexum, ami ugyan fel is épült, ám soha egy vendéget nem fogadott. Pedig hely rá lenne bőven, hiszen tízezer szobája van a hatalmas épületnek.

A világ legnagyobb szállodája

Amikor Adolf Hitler 1933-ban Németország kancellárjaként hatalomra került, számos ígéretet tett a náci pártra szavazó polgároknak. Fő célja a fasiszta rezsim Németországon belüli integrálása mellett az volt, hogy a lakosságnak a lehető legjobb életminőséget biztosítsa. Mivel az országban nem sok üdülőhely volt, és az emberek már unták, hogy mindig a hegyekbe kell menni vakációzni, így a Führer úgy gondolta, hogy tenni kell valamit, hogy az országnak legyen tengerparti nyaralóközpontja is. A célra a Balti-tenger egyik szigete, a Németországhoz tartozó Rügen kitűnő választás volt, hiszen közel van a szárazföldhöz, könnyű megközelíteni, és nyáron remek lehetőségeket kínál.

A hatalmas szállodakomplexum munkálatai 1936-ban kezdődtek, Hitler pedig azt tervezte, hogy Németországon belül minden család kap egy hét szabadságot, hogy ingyen jöjjön az üdülőhelyre. Ezzel köszönetet mondtak volna az ország lakosságának hűségükért és a gazdaság megerősítése érdekében végzett kemény munkájukért. Érthető módon mindenki alig várta már, hogy megnyisson Prora.

A projekten közel 9000 munkás dolgozott, és 1939 nyarára majdnem el is készültek, a II. világháború szeptemberi kitörésével azonban leállították a munkálatokat, és hosszú évtizedekig nem is nyúltak hozzá érdemben. A tervek szerint egy olyan szálloda épült, ami nyolc, egyenként 550 méter hosszú, hatszintes, teljesen egyforma háztömbből állt, összesen tízezer vendégszobával. A hosszúkás építmény, amely mintegy öt kilométeren át húzódik a partvonal mentén, azt a célt szolgálta, hogy minden szobából a tengerre nyíljon a kilátás, és csak a folyosók nézzenek a szárazföld felé. Mai szemmel nézve kicsit szűkösnek tűnhetnek a szobák: két ágy, egy kis kanapé, egy szekrény és egy kézmosó kapott bennük helyet.

A párt elképzelései szerint egy üdülőkomplexumban az életnek közösségben kell folynia. Erre a célra közösségi házakat terveztek vendéglátó helyiségekkel, valamint tekepályákat és olvasótermeket, de volt itt két hullámuszoda, egy mozi és több étterem is. A nyaralók számára kialakított létesítményekkel párhuzamosan ekkora létszám esetére a teljes infrastruktúrát ki kellett építeni. Erre a célra vasútállomást, személyzeti és gazdasági épületeket terveztek, ám ezekre a valóságban soha nem volt szükség.

Szállodából katonai bázis

A háború kitörésével Prora építése leállt, így átadni sem tudták, azonban az épület nem maradt kihasználatlanul. A szövetséges bombázások idején sokan Hamburgból ide menekültek az egyik lakótömbbe, később pedig itt helyezték el a kelet-németországi menekülteket. A háború végére ezekben az épületekben a Luftwaffe női kisegítő személyzetét szállásolták el, az üdülőkomplexumban. 1945-ben a szovjet hadsereg átvette az irányítást a régió felett, és katonai bázist hozott létre Prorában. A szovjet hadsereg 2. tüzérdandárja 1945 és 1955 között elfoglalta a szálloda 5. blokkját, ezután pedig a katonaság minden használható anyagot eltávolított az épületből. Az 1940-es évek végén két lakótömböt - egy északi és egy déli - leromboltak, és a maradványokat nagyrészt elszállították.

A keletnémet katonaság az ’50-es évek végén kezdte újjáépíteni a lerombolt épületeket, majd több zászlóalj is itt állomásozott egészen 1990-ig. Az 1990-es német újraegyesítés után az NDK Nemzeti Néphadserege beolvadt a nyugat-németországi Bundeswehrbe, amely átvette az épületet. Kezdetben a lebontását fontolgatták, de később védelmet kapott, és adókedvezményt ajánlottak fel a fejlesztőknek a felújítására. Mivel ezzel senki nem élt, ezért 1993 elejétől a létesítmény üresen állt, és az épületek pusztulásnak és vandalizmusnak voltak kitéve. Ezalól kivételt képezett a 3. blokk, a Prora Center, amely 1995 és 2005 között számos múzeumnak, különleges kiállításoknak és galériának adott otthont.

2004-ben, miután több mint egy évtizednyi sikertelen kísérletet tettek a telek egészének értékesítésére, az épület blokkjait külön-külön elkezdték értékesíteni különféle felhasználási célokra. Volt szó arról, hogy ismét szállodát csinálnak belőle, sok befektető pedig üzletekké és lakásokká szerette volna alakítani. 2008 végén jóváhagyták azt a tervet, hogy Prora betöltse eredeti rendeltetését, és modern turisztikai üdülőhellyé alakítsák. A tanács azt a tervet fogalmazta meg, hogy 3000 ember elszállásolására elegendő lakóterületet, valamint egy ifjúsági szállót építsenek, és turisták számára nyújtott szolgáltatások is legyenek itt. 2016-ban végül megnyílhatott ismét szállodaként, és bár történetében először fogadott vendégeket, a járványhelyzet miatt a hatalmas Prora ismét sokáig üresen állt.

Így néz ki ma a náci Németország egyik legnagyobb kórháza

Az egykor impozáns kórház ma már csak egy elhagyatott szellemtanya.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia.)

• németország
• náci németország
• szálloda
• hitler
• balti-tenger
• Utazás