Így fest az ország a szivárvány végén: szigorúan védik a káprázatos környéküket

A Palaui Köztársaság Óceánia gyöngyszeme, a Karolina-szigetek nyugati csoportjain. Tizenkét lakott és több száz lakatlan szigetével, koralljaival igazi gyöngyszem Óceániában, a lakók a szivárvány végi kincsnek tartják az államukat.

Palau lakosságának nagy része Babelthuap szigetre koncentrálódik, a legnépesebb városa Koror, ahol csaknem kilencezren élnek, és itt található az ország fővárosa is, Ngerulmud, mindössze pár száz fős lakossággal.

Palau szigetei

Palauban gyakran tűnik fel szivárvány az égen, nem csoda, ha hivatalos mottójukként is „a szivárvány vége” szószerkezetet választották, utalva a kincsre, amit megtestesít az értékes szigetcsoport. 

A csendes-óceáni szigetvilág sokszínűségét és különleges természeti csodáit azonban több tényező fenyegeti, az illegális halászattól kezdve a korallok pusztulásán át a klímaváltozás következtében kialakuló vízszint-emelkedésig, így kiemelt védelmet érdemel. A képeslapra illő fehér homokos partszakaszok vonzzák a turistákat, akik Koror repülőterére érkeznek meg.

A jelentős idegenforgalmi terhelés miatt 2020-ban nagy lépésre szánta el magát az ország: megtiltották a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek és krémek használatát és értékesítését is, hogy ezzel is óvhassák a korallzátonyokat. Döntésükkel világelsőként mutattak utat más óceáni államok számára.

Az ország történelme nagyon izgalmas: hagyományosan évezredeken át matrilineáris volt itt a társadalom, a pozíciók nőágon öröklődtek. Az európai országok sokat küzdöttek a földekért, Palaut hivatalos felfedezése után, az 1500-as évektől spanyol területnek nyilvánították. 

Az évszázadok során többször cserélődött anyaországa, Németország és Japán fennhatósága alá is került, végül a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, amerikai irányítással. Függetlenedési törekvéseik célravezetők voltak: előbb autonóm terület lett, majd az 1993-as népszavazást követően függetlenné nyilvánították.

2012-ben a csodás szigetvilág egy része az UNESCO világörökségi listájára került: a lakatlan, vulkanikus eredetű, korallszirtek ölelte Chelbacheb-szigetek kiemelt védelmet élvez. A leletanyagok tükrében született becslések szerint a szigeteken már i. e. 3100-ban is élhettek, az első települések i. e. 950 körül jöhettek létre, és csak a 17-18. századra néptelenedett el. 

Az elzártság okán a szigetek endemikus fajoknak adnak otthont, a környező óceánban pedig tengeri tehenek, cápák sokasága él, valamint a palauiak is mélyen tisztelik az érintetlen, vad területet.

Kiribati, az eltűnő ország

A globális felmelegedés fokozott fenyegetést jelent Kiribati szigetének, amely hamarosan eltűnhet az emelkedő vízszint miatt.

(Képek: Getty Images.)

• óceán
• csendes-óceán
• sziget
• lakatlan sziget
• érdekességek a világból
• érdekesség
• világörökség
• palau
• óceánia
• világjáró
• Utazás