Ezt hagyta hátra Magyarország területén az ősember: sorba vettük a lenyűgöző régészeti leleteket

Még a 21. században is kerülnek elő olyan őskori leletek, amelyek nemcsak az ország, de az egész világ számára jelentőséggel bírnak. Magyarország földje tele van olyan kincsekkel, amelyek letűnt korokról mesélnek. 

A mai napig kerülnek elő időszámításunk előtt több százezer évvel használt tárgyak. A gazdag régészeti leletek tanúsága szerint jóval a történelem előtti időkben is lakott volt ez a terület, a megtalált tárgyak pedig izgalmas dolgokat fednek fel ismeretlen korszakokról.

Ami a kőkorszakból fennmaradt

Az emlékek Vértesszőlőssel kezdődnek, az ott fellelt ősemberkép a legrégebbi időkből, az őskőkorszakból származik. 1965-ben, a felfedezés évében a nemzetközi tudósvilág zarándokolt a kis községbe, hogy megvizsgálja Európa egyik legrégebbi Homo erectus-maradványát, vagyis Samut, ahogyan az egyik feltáró elnevezte.

Az őskor későbbi, paleolit korszakából a Bükk-hegység lelőhelye, a Szeleta-barlang a legjelentősebb, ahol az ősember szinte teljes eszköztárát megtalálták. Az újkőkorból Gádorosnál hét darab csiszolt kőbaltát találtak, melyek fejlett kultúráról tanúskodnak.

A bronzkor kincsei

Bronzkori leletekben, vagyis i. e. 1900-350-ben használt tárgyakban is gazdag az országunk. A gádorosi héthalmi oldalon már római kori pénzek, bronzkori fibulák, szarmata és szkíta edénycserepek kerültek elő.

A Csorváson talált három díszes kivitelű bronztőr a Nemzeti Múzeumba került. Orosházán és Tótkomlóson halomsíros eredetű bronzsarlót és seprődíszes cserepeket találtak, amelyek az anno itt élő és egymást egy helyen váltó népcsoportok életének változatosságát igazolják.

A kora vaskori leletek már a szkítákról szólnak, és a kora népvándorlás időszakáról nyújtanak képet. Orosházán és környékén számtalan használati tárgy, pénz és ékszer került elő, amelyek hadi eseményekre és cserekereskedelemre utalnak. A Gádorosnál talált bronz- és ezüstpénzek gazdag éremgyűjteménye Hadrianus és Antonius császár idejéből maradt fent.

Az orosházi tanyáknál római kori telepek és sírhelyek maradványaira bukkantak a régészek. A legfontosabb lelet Gádorosnál került elő a földből, amely a szarmata kori település életformájáról mesél. Itt gabonatároló edények, különféle korsók, ivó- és főzőedények, őrlőkövek lettek feltárva.

Az avar kori sírok gazdagsága

A késő avar kor idején jöttek létre a legnagyobb települések, és ezzel együtt a temetők is. Ezért ezekben a mélyített fülkesírokban hihetetlenül gazdag és életformáról árulkodó leletek vannak. Orosháza és Szarvas határán 20 avar kori temetőhely ismert, melyek között lovas is van. A férfisírokból kardok, tőrök és kések, a női sírokból övek, gyűrűk, karperecek, párták és orsók kerültek elő. A gyermeksírokban csörgők is voltak, és találtak a régészek kutyasírokat is, amelyek az állat jelentőségére utalnak már azokban az időkben is.

Gádorosnak és környékének kiemelkedő szerepe van régészeti szempontból, mert a legváltozatosabb leletek innen kerültek elő. A feltárt kincsek az őskortól a honfoglalásig minden érát felölelnek. Ezért is érdemes a Békés megyei község környékét azoknak meglátogatni, akik érdeklődnek a történelem iránt. 

Ismerd meg a legszentebb helyeket

Az ősi idők vallási szertartásairól és hiedelemvilágáról tanúskodnak a világ legszentebb helyei, melyek különleges kisugárzással és lenyűgöző történelemmel bírnak. 

Képek forrása: indafoto.hu / marcipan74.

• utazási hírek
• pihenés itthon
• régészet
• kalandos úti cél
• Utazás