Azúrkék tenger, egy csipet nyár az őszben Budapesttől 5 órára: Opatija, az életre kelt történelem

Horvátország a nyári főszezonon kívül is tartogat izgalmas látnivalókat, kellemes programokat. Opatija (Abbázia) az Isztriai félsziget északkeleti csücskében lévő komoly idegenforgalmi múltra visszatekintő város, mely ősszel is csábító úti cél lehet a történelmi látnivalókra kíváncsi, a sportos programokra vágyó és persze a mediterrán gasztronómiai élményekre éhező utazók számára. 

A magyarországinál néhány fokkal melegebb hőmérséklet és a kellemes tengerparti klíma csábító a hűvösebb, szomorkásabb októberi-novemberi napokban is. Nekünk a  Liburnia Hotels & Villas  meghívásának eleget téve volt szerencsénk mindezt testközelből megtapasztalni.

Opatija, a Kvarner-öböl gyöngyszeme

Opatija Budapestről bő 5 óra alatt elérhető autóval. A Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekvő város - csakúgy, mint a térség településeinek nagy része - a történelem során hosszú ideig halászfalu volt. Opatijat azonban igen kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt már a 19. században felfedezte magának az európai arisztokrácia. A település ekkor még Abbázia néven az Osztrák-Magyar Monarchia része volt – épp ezért a város számos izgalmas magyar vonatkozással is bír.

Opatija 1844 után a déli Bécs-Trieszt vasútvonal kiépítése során rohamos fejlődésnek indult. Sorra nőttek ki az Učka-hegy oldalából a szebbnél szebb szállodák, melyek közül sok ma is áll. A Kvarner Hotel 1884-ben mindössze tíz hónap leforgása alatt épült. A mai napig az eredeti nevén működő hotel vendégei között olyan történelmi jelentőségű személyeket lehet említeni, mint az Osztrák-Magyar Monarchia császára, I. Ferenc József vagy éppen a tragikus sorsú amerikai táncosnő, Isadora Duncan - aki szobrot is kapott Opatijaban.

A várost a 19. század végén már az „osztrák Nizzának” nevezték és az európai arisztokrácia kedvelt találkozóhelyévé vált. A világháborúk okozta sokk, illetve a két világháború közti olasz megszállás természetesen Opatija fejlődését is visszavetette, ám 1945 után képes volt új lendületet venni és viszonylag gyorsan az Adriai tengerpart északi részének idegenforgalmi központjává vált.

Történelem a mában

A város számos izgalmas és gyönyörű történelmi látnivalót tartogat. Opatija legrégebbi épülete a Szent Jakab-templom, mely mai formáját 1937-ben nyerte el egy 1793-ból származó plébániához tartozó épület átépítésével. Sőt írásos emlékek szerint a templomot egy 15. századi Benedek rendi kolostor alapjaira építették. A Szent-Jakab templomtól nem messze a tengerbe nyúló sziklákon található a város ikonikus bronzszobra - Zvonko Car alkotása -, a Lány sirállyal. A tengerre néző női alak jobb kezén egy bronz - feje tetején pedig jellemzően egy valódi - sirállyal a szabadságot, a végtelenséget jelképezi.

Aki a tengerparti séta és városnézés közben elfárad Opatijában, számtalan szebbnél-szebb kávézóban pihenhet meg. Nekünk a Café Straussban volt szerencsénk felfrissülni és vércukorszintünket megemelni kissé. A monarchia stílusát idéző kávézónak a Grand Hotel Palace ad otthont. A bútorok és a falakon lévő plakátok az egykori Osztrák-Magyar Monarchiáról mesélnek. Megtalálhatjuk többek között Fiumei Cacao- és Csokoládégyár Részvénytársaság tábláját, mely egészen 1911-es megszűnéséig látta el édességgel a magyar, osztrák, olasz és a Földközi-tenger térségének további országait.

És, ha már csokoládé: amikor a nyári szezon után kissé elcsendesedik Opatija, a város olyan csábító programokkal várja az őszi utazókat, mind például a Csokoládé fesztivál - 2025. november 7-9 között.

Lungomare sétány

Opatija északkeleti szomszédja Volosko – a település neve onnan is ismerős lehet, hogy 1890-ben itt hunyt el Gróf Andrássy Gyula az Osztrák–Magyar Monarchia 2. közös külügyminisztere, aki kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés létrejöttében. Voloskoból indul a 12 km hosszú, méltán népszerű Lungomare sétány, mely Opatiján és Ičići-n keresztül egészen Lovranig húzódik és vezet végig az Adriai tenger partján.

A sétányról leírhatatlan látvány tárul a kirándulók, városnézők szeme elé. Amellett, hogy hallgatjuk a tenger morajlását, gyönyörködhetünk habjain táncoló szikrákban, sétánk során magunkba szívhatjuk a sós vízpárát, mely segít erősíteni az immunrendszert, megelőzni az őszi légúti betegségeket. A Lungomare szó olasz eredetű és „hosszú tenger”-t jelent. A sétány 1889-1911-ig készült, ám a második világháborúban megrongálódott és újjá kellett építeni.

Ičići – tengerpart és hegyi kirándulások

Abbáziától alig 4 kilométerre délre található Ičići. Az egykori aprócska halászfalu ma elsősorban turizmusból él. Ott tartózkodásunk alatt az Ičići Hotel - Liburnia vendégszeretetét élvezhettük. A 180 szobás négycsillagos hotel minden szobája a tengerre néz: ezek közül 25 tágas, kényelmes családi szoba többek között gyerekággyal és fürdetőkáddal. A gyerekeket igény szerint animátorcsapat szórakoztatja, illetve a szállodának van játékszobája is.

A 2017-ben közvetlenül a tengerparton épült hotel saját stranddal rendelkezik, kisebb és nagyobb vendégeit finom ételekkel, svédasztalos reggelivel, fitneszteremmel, sportprogramokkal várja. Nekünk a pilates és a Qi-gong (csi-kung) edzést volt szerencsénk kipróbálni, mely után felfrissülten, energikusan még egy rövid esti tengerparti sétát is tettünk a Lungomare sétányon – hogy a csillagok alatt is megnézhessük a mesébe illó kilátást. De Ičićiből egyébként több túraútvonal indul az Učka természetvédelmi park területére, így a sportosabb programok kedvelőinek remek kiindulási pont lehet az aprócska település.

Lovran – Marunada fesztivál

A Lungomare sétány déli végpontja Lovranban van, mely Abbáziától 6 km-re, Ičići-től 3 km-re helyezkedik el. A település a 19. század során téli üdülőközpontként indult fejlődésnek - de történelmi írások már a 7. században is említik Lauriana néven. Ott jártunkkor épp gesztenye (Marunada) fesztivál volt. A lovrani gesztenye Európa-szerte hírnevet szerzett magának, mára a város szimbólumává vált.

A mindössze 21 km²-es festői szépségű település óvárosa apró, egymásba épült színes házaival, szűk utcácskáival egészen különös, meseszerű hangulatot ébreszt a látogatóban. A településen megtaláltuk Feszty Árpád festőművész emléktábláját is, aki a kiírás szerint 1914-ben - röviddel az első világháború kitörése előtt - a Villa Floraban hunyt el.

Horvát gasztronómia

A horvát gasztronómia értelemszerűen jórészt a tengeri ételekre épül. A mediterrán étrendnek megfelelően sok halat, rákot fogyasztanak, és nem meglepő errefelé a fekete - tintahalas - tészta sem. De Lovranban például volt szerencsénk gesztenyés-gombás rizottóhoz is, melyet bármikor újra kóstolnánk.

A magyar konyhához képest kevesebb zsírt, helyette inkább olívaolajat használnak. És mivel az Isztriai-félszigetet mintha Isten is szőlőtermesztésre teremtette volna, az itteni gasztronómiának szerves részét képezik a napérlelte mediterrán a borok. Korábban főleg a vörösborok domináltak, de napjainkban már a fehér és a rozéborok között is bátran válogathat az utazó.

• horvátország
• opatija
• osztrák-magyar monarchia
• Utazás