Legyen szó akár a nyári, akár a téli olimpiák megszervezéséről, mindkét esemény óriási, dollármilliókat jelentő összeget emészt fel. Sok esetben ráadásul úgy tűnik, hogy ez nem is éri meg.
Hiába kerül be az ország a sporttörténelembe, gyakori, hogy a költekezés ezen kívül nem ér el túl sok más maradandót. Noha az olimpia rendezésétől a legtöbben generációk számára lehetőséget biztosító sportlétesítményeket és javuló infrastruktúrát remélnek, valójában ez nem mindig így alakul.
Olimpiai helyszínek ma
Világszerte számos helyszínen rozsdásodnak, omladoznak az egykor tündöklő stadionok, sísáncok, pályák és olimpiai falvak. Megmutatjuk, hogy négy helyszín - Szarajevó, Berlin, Athén és Peking - olimpiai létesítményei hogy néznek ki ma!

Szarajevóban 1984-ben volt téli olimpia. Az Igman-hegy síugró sáncai körül tízezrek szurkoltak az akkori Jugoszláviában.

A szarajevói bobpályán két kelet-német aranyérem is született. A Trebevic-hegy pályája azóta vandálok áldozata lett, és legfeljebb az extrém körülményeket kereső biciklisek használják.

Itt nemcsak az a borzasztó, hogy a növények és a rozsda lassan beborítják a romokat, de a szarajevói ostrom is nyomokat hagyott. Az egykori olimpiai pavilon 1992 és 1995 között kivégzések helyszíne volt.

Pekingben 2008-ban zajlottak a nyári játékok. A strandröplabda-rendezvényeknek helyszínt adó épület ma már omladozik, a kabalafigurák pedig szemétként, szanaszét hevernek.

A pekingi kajakpálya is hasonló sorsra jutott. Mivel nem töltik fel vízzel, és csak minimális mértékig tartják rendben, egyre rosszabb, szinte felismerhetetlen állapotba került.

Az athéni, 2004-es olimpia hatalmas összegbe, 15 milliárd dollárba került, ami durván elmélyítette az ország adósságait. A vizes sportokhoz épült létesítmények mind üresen állnak.

Az athéni stadionok túlnyomó többsége felesleges, nincs elég rendezvény ahhoz, hogy működjenek. A küszködő ország képtelen fenntartani őket.

Már a lelátókon növő pálmákat és más növényeket sem távolítják el, hiszen remény sincs rá, hogy az épületeket a közeljövőben újra használják. Az őrizetlen komplexumokba sokszor rászorulók húzódnak be.

Berlin létesítményei még régebbiek, így még jobban látszik rajtuk az 1936 óta eltelt idő. A Hitler olimpiai falujaként emlegetett komplexum egy része a világháború alatt német katonákat ápoló kórházként működött.

Ezt követően, a szovjet megszállás idején orosz katonák használták barakknak, majd a kommunizmus bukása után teljesen elhagyatottá vált. A berlini helyszín azóta szinte teljesen érintetlen, csak néhány kíváncsi turista téved oda.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
Promóció