A bátor magyar nő, akit a nácik ellen képeztek ki: Szenes Hannáról Budapesten teret neveztek el
Ez a négy budapesti köztér inspiráló nőknek állít emléket.

kéthly anna tér
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Világszerte jellemző tendencia, hogy a közterek leginkább ismert férfiak után kapják a nevüket, elenyésző a nőkről elnevezett utcák, terek aránya. A helyzet Budapesten is hasonló, igaz, Blaha Lujza és Jászai Mari neve a fiatalabb generációk számára éppen talán a nekik emléket állító terek miatt ismert.

A jelenség nem csak a közterek nevében érhető tetten, a szobrok arányában is megfigyelhető, kevés az olyan alkotás, ami konkrét, inspiráló nőket ábrázolna. 2019-ben erre irányult a Hosszúlépés akciója, amelynek eredményeként az ötletes miniszobrairól ismert Kolodko Mihály 2020-ban megalkotta Szenes Hanna szobrát, amit a róla elnevezett parkban helyeztek el.

Nőkről elnevezett közterek Budapesten

A közterek nevében a kiemelkedő személyiségek tovább élhetnek, emlékük megőrződik az eljövendő generációk számára is. Ráadásul az is előfordulhat, hogy lesznek, akik épp egy utca, tér vagy park elnevezése miatt ismerkednek meg az illető élettörténetével, értékes munkásságával is.

Szenes Hanna park

A Szenes Hanna park Erzsébetvárosban, a VII. kerületben található. Szenes Hanna költő, ejtőernyős asszimilálódott zsidó családba született Budapesten, 1921-ben. Kitűnő tanuló volt, ám továbbtanulását a zsidótörvények akadályozták, így 1939-ben a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált. Csatlakozott a zsidó fegyveres védelmi szervezethez, az angol hadsereg ejtőernyősnek képezte ki, 16 társával együtt az lett volna a feladatuk, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását. 1944 májusában lépték át a határt.

Miután a határon elfogták, napokon át kínozták és vallatták, de csak a nevét árulta el. A Margit körúti fogházba került, ahol az udvaron 1944. november 7-én, a nyilas hatalomátvétel után agyonlőtték. Hamvait Izraelbe szállították, nemzeti hősként temették el. Nevét az egész világon ismerik, műveit is több nyelvre lefordították.

Kéthly Anna tér

A 2000-ben létrehozott kis Kéthly Anna tér a VII. kerületben található, közepén a névadó fejszobrát, amely Czinder Antal műve, 2006-ban avatták fel. Az 1889-es születésű Kéthly Anna szociáldemokrata politikus volt, az Országgyűlés második női képviselője. A harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot töltött be. A Nőmunkás című lap felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett.

kéthly
Fotó: Wikipédia/Attila Terbócs, Profimedia.

1956. november elején a Szocialista Internacionálé kongresszusán Bécsben tartózkodott, és amikor hazafelé jövet hírét vette a szovjetek bevonulásának, nem tért vissza az országba. A strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1964-ig a londoni Népszava főszerkesztője volt, Brüsszelben telepedett le. Belgiumban hunyt el 1976. szeptember 7-én.

Teleki Blanka utca

A Teleki Blanka utca a XIV. kerületben található. Teleki Blanka 1806-ban született erdélyi arisztokrata családban, Teleki Imre és Brunszvik Karolina gyermekeként. Édesanyja az óvodaalapító Brunszvik Teréz húga volt. Bár Blanka festészetet és szobrászatot is tanult - utóbbit ráadásul Ferenczy Istvánnál -, nagynénje hatására a nőnevelés, a nők művelődési egyenjogúsága lett a szívügye. 1846-ban Pesten nyitott magyar nyelvű leánynevelő intézetet, ez az első olyan hazai leányiskola, ahol szakszerű oktatás folyt.

teleki
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László, Wikipédia/Közkincs.

Az intézményben történelmet tanított Vasvári Pál, Leövey Klára pedig nevelőnőként tevékenykedett. A szabadságharc alatt be kellett zárni az iskolát, Teleki Blanka a forradalom bukása után részt vett a forradalmárok bujtatásában. 1851-ben Bécsben elfogták, tízévnyi várfogságra ítélték. Több fogházban is raboskodott, a kufsteini börtönből 1857-ben amnesztiával szabadult, és többé már nem tért haza. Párizsban hunyt el 1862-ben. Nevét iskolák, kollégiumok viselik.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hugonnai Vilma tér

A Hugonnai Vilma tér Józsefvárosban, a VIII. kerületben található. A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett lévő területet 2020-ban nevezték el az első magyar orvosnőről. Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma 1847-ben született Nagytétényben. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulója volt, különösen vonzódott a természettudományok iránt, de mivel a korban itthon még nem tanulhatott tovább, 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akitől három gyermeke született. Amikor tudomást szerzett róla, hogy a Zürichi Egyetemen nők is tanulhatnak - amennyiben a férjük beleegyezik -, beiratkozott.

hugonnai v
Fotó: Járfás Eszter/Femina; Profimedia.

Támogatást nem kapott, így nehéz körülmények között élt, 1879-ben védte meg a disszertációját, orvossá avatták. Dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, majd egy alapítványi kórházban is, hazatérve viszont nem ismerték el a diplomáját. Szülésznői vizsgát tett le, majd így tevékenykedett, közben a házassága felbomlott. A nők egyenjogúsága mellett foglalt állást. 1887-ben feleségül ment a jeles vegyész és műegyetemi tanár Wartha Vincéhez, az ő kérésére elméleti kérdésekkel kezdett foglalkozni. 1897-re sikerült kijárnia, hogy itthon is orvosdoktorrá avassák, páciensei főként nők és rászorulók voltak. Az Országos Nőképző Egyesületben tanított, 67 éves korában még a katonaorvosi tanfolyamot is elvégezte. 1922-ben hunyt el Kőbányán.

Hol találhatók Kolodko híres miniszobrai Budapesten?

Az anyai ágon magyar származású művész felsőfokú tanulmányait Lviv városában végezte, ahol szobrász szakon tanult. A népszerűségét megalapozó miniszobrok láttán talán meglepő lehet, de eleinte állítólag a monumentális művészeti alkotás érdekelte. Magyarországra költözése után, 2017-től jelentek meg apró művei Budapesten.

(Borítókép: Kéthly Anna tér. Forrása: Wikipédia/Globetrotter19.)

Ezt is szeretjük