Magyarországon élnek, de kik azok a poncichterek, és kik a stiffollerek? Nem minden itthoni német sváb

A magyarság etnikailag mindig is rendkívül sokszínű volt, már a népvándorlás korában sokféle nemzettel került kapcsolatba, és a történelem folyamán is számos nemzetiség élt együtt a Kárpát-medencében, amely gazdagította az országot. Bár az asszimiláció mára némiképp elmosta a határokat, ma is több népcsoport őrzi saját hagyományait.

A magyarországi németek meghatározó nemzetiségnek számítanak hazánkban, a statisztikák alapján 200 ezer fő körülire becslik számukat, ám tévedés lenne őket egységes csoportként kezelni: bár gyakran általánosan sváboknak nevezik, valójában gyökereikben, hagyományaikban is különböznek egymástól az ország egyes tájain élő közösségek.

A dunai svábok

A sváb nemzetiség, azaz a dunai svábok valójában a Duna menti németeket jelenti elsősorban, akik nevüket származási régiójukról, a németországi Svábföldről kapták, mely nagyrészt Bajorország és Baden-Württenberg tartomány területéhez tartozik. Magyarországra telepítésük a 18. századra tehető, célja a török hódoltság alatt elpusztuló, elnéptelenedő területek felélénkítése volt. A virágzás a második világháborúig tartott, melyet követően egy részüket erőszakkal kitelepítették. 

Az itthon maradók és a később visszaköltözők ugyan beilleszkedtek a társadalomba, kulturális és nyelvi hagyományaikat máig őrzik. Nagy számban élnek Baranya és Tolna megyében, részben a Mecsek völgyeiben, valamint Bács-Kiskun megyében, Baja és Hajós környékén, továbbá Budapesten és térségében, valamint elszórtan országszerte.

A babtermelő poncichterek

A poncichterek a Sopron környékén élő német népcsoporthoz tartoznak, nevük a német Bohnenzüchter szóból ered, amely babtermelőt jelent. Ez megélhetésükre is utal: ezek a szőlősgazdák a sorközöket babbal vetették be, amivel a rendelkezésükre álló területet jól kihasználták, és még bevételt is jelenthetett számukra. Gasztronómiájukban ma is fontos alapanyagot jelent a bab a főételektől a desszertekig.

Hiencek vagy heáncok a nyugati határokon

A hienceknek vagy heáncoknak nevezett német nemzetiségi csoport a nyugat-magyarországi területeken, többségében Vas megyében, például Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd környékén, illetve egy részük Sopron és Mosonmagyaróvár térségében élt. Nevük eredetére a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Kőszeget alapító Henrik (Heinz) népének tartották magukat. 

Bár gyökereik nem tisztázottak, a Nagy Károly frank császár által 800 körül az avarok lakta területre telepített bajor és frank népek utódai lehetnek - írta Vende Ernő a Vasvármegye népe című lapban. Hozzájuk az évszázadok során szlávok, avarok, osztrákok, német nemesek és jobbágyok, majd protestánsok olvadtak. Nyelvük bajor és osztrák-stájer hasonlóságokat mutatott, ám még településenként is változott. A leírásokban művelt, de zárkózott embereknek tartották őket, a férfiakat magasnak, délcegnek, a nőket csinosaknak.

Stifollerek és a híres szalámijuk

A stifollerek egy Baranya, illetve kisebb részben Tolna megyei német ajkú közösséghez tartoznak, elődjeik elsősorban a németországi Fulda környékéről származnak. Elnevezésük is erre utal, Stift Fuldaernek nevezték őket, amely Fuldai Apátságból származót jelent. A Hessen tartomány keleti részéről a török hódoltság után Magyarországra érkező németek hozták magukkal állattartó, húsfeldolgozó életmódjukat, melynek egyes elemeit ma is őrzi a lakosság. Jó példa erre a magyar konyha hatására sokat változott stifolder szalámi, melynek tiszteletére Fekeden fesztivált is tartanak.

Heidebauerek: Burgenlandtól Mosonig

A Dunántúl nyugati részén, elsősorban a Mosoni-síkságon, Fertő, a Duna és a Hanság háromszögében éltek és élnek, a nevük a síkság elnevezéséből ered, mely németül Heideboden. A területeken már korábban élhetett germán lakosság, akik a magyarok honfoglalásakor visszahúzódhattak. Az István királyhoz feleségül adott Gizellával együtt bajor telepesek is érkeztek, akik főként a mai Ausztria és a nyugati országrész területén találtak otthonra, majd a tatárjárás utáni újraépítkezéshez is telepítettek be németeket, illetve később, a történelem folyamán többször is költöztek be német ajkú családok.

Külön közigazgatási egységet és zárt közösséget nem alkottak, és bár magyarnak vallották magukat, Ausztria közelsége hatással volt az anyanyelv megőrzésére. A német ajkúak egy része Burgenlanddal együtt Ausztriához csatlakozott, más részük utódai Magyarországon élnek, itt őrzik egykori hagyományaik, nyelvük emlékét, bár a legfiatalabbak talán már csak hallomásból ismerik német gyökereiket.

A német nemzetiségbe sorolhatók más, a történelmi Magyarország egykori területein élő csoportok is, amelyek ma a határainkon túl esnek: így a szepességi és máramarosi régiókban élő cipszerek és az erdélyi szászok egyaránt.

Kvíz a magyarországi népcsoportokról

Teszteld tudásod! Vajon Magyarország mely területén éltek a sokácok, és kik azok a bunyevácok?

(Képek: Országalbum/hajna, Fortepan/ Bauer Sándor, Ebner,  Indafotó/Balázs fényképei.)

• svábok
• népcsoport
• magyarország
• magyarországi németek
• kulturális sokszínűség
• kulturális látnivalók
• kultúra
• Utazás