Tito magánrezidenciája működött a horvát szigeten: a Nagy Brijuni ma képeslapra illő turistacélpont
Horvátország mesés célpontja a Nagy Brijuni sziget, ahol Tito magánrezidenciája is működött.

nagy-brijuni-sziget
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A horvátországi Nagy Brijuni sziget egykor Josip Broz Tito jugoszláv miniszterelnök magánbirtokaként működött. Az isztriai sziget ma is őrzi a diktátor több évtizedes tartózkodásának nyomait, egész turisztikai irány épült a fontosabb helyszínek meglátogatására.

A Nagy Brijuni szigete a Brijuni-szigetcsoport része, Pula városától kissé északra található Isztria megyében. A második világháború után a partizánból vezetővé vált Tito kisajátította a területet, a rezidencia már csakis magas rangú vendégeket fogadott.

Tito rezidenciája

Josip Broz Tito Jugoszlávia legjelentősebb és legnépszerűbb politikusa volt, aki szegény körülmények közül származott, majd az első világháborút követően a Jugoszláv Kommunista Párt és a jugoszláv partizánok vezetője lett. A marsallt 1953-ban választották meg az ország elnökének, és egészen 1980-as haláláig miniszterelnök maradt.

A vezető a kritikusainak teret nem adott, uralmában a tekintélyelven volt a hangsúly. Miután Sztálinnal összetűzésbe keveredett, és Jugoszláviát kizárták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájából, különutas törekvések indultak az országban. Tito a 60-as években a NATO-tól és a Varsói Szerződéstől független, el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítójaként is ismert lett. 

A szovjetbarátnak bélyegzett politikai ellenfeleit Goli otok börtönszigetére száműzte. A titóistának is nevezett diktatúra gyakran pazarló volt, ám az autoriter rendszer a mai posztjugoszláv tagköztársaságok körében is megágyazott az úgynevezett Jugó-nosztalgiának, mely ma is jelen van, főleg az idősebbek körében.

Titót életében a luxus hajszolása és élvezete jellemezte, más diktátorokkal, politikusokkal, és elsővonalas hírességekkel is igyekezett jó kapcsolatot ápolni, nem véletlenül maradt fenn annyi fotó a Nagy Brijunira meghívott sztárokról, filmcsillagokról és vezetőkről. 

1980. évi halála után három évvel a paradicsomi szigetek nemzeti parki védelmet kaptak, 1985-ben pedig megnyitották a nagyközönség előtt. A helyszín nemcsak páratlan természeti kincseket őriz, de nemzeti, kultúrtörténeti szempontból is jelentős értéket képvisel. A Nagy Brijuni látnivalói egy elektromos kisvonattal járhatók be legegyszerűbben a turisták számára. A sziget Fazanából hajóval érhető el, a nemzeti park egész területe belépőjeggyel látogatható.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Brijuni Nemzeti Park látnivalói

A gyönyörű sziget legnépszerűbb célpontjai éppen az egykori diktátorhoz köthetők. A szigeten fellelhető bizánci romok szomszédságában található Bijela Vila, a diktátor egykori lakhelye, amely nem látogatható, ám bárki számára felkereshető Tito dolgozószobája, valamint a személye köré felépített kiállítás fotókkal és fontos tárgyakkal: még az elnöki Cadillac limuzin is megtekinthető.

A szigeten egy szafariparkot is létrehoztak a Tito által meghívott befolyásos vendégek, politikusok által ajándékozott egyedekből és azok utódaiból. Az egzotikus, távoli országokból érkező állatfajok közé tartoznak számos egyéb között zebrák, elefántok, struccok, antilopok. Az elpusztult ajándékállatok preparátumait is őrzik egy kiállításon. A közeli tengerpart mellett egy dinoszauruszpark is várja a vendégeket több száz lábnyommal és egy Tyrannosaurus rex szobrával.

A sziget fontos nevezetességeinek számítanak az egykori bizánci erődítmény maradványai. A terület már a római korban tehetős polgárok lakhelyeként működött, villákat, palotákat, szentélyeket építettek rá, majd a 6-7. században a Bizánci Birodalom részévé vált. A villaépítkezés később is jellemző volt a szigeten, a velencei uralomban sem állt meg ez a tendencia. Egy maláriajárványt követően néptelenedett el a környék, majd a 19. században kezdett újra felvirágozni, már az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alatt.

Egy osztrák vállalkozó, Paul Kupelwieser vette meg, és igazi elegáns üdülőövezetet hozott létre, mely a császári család és az előkelő felső tízezer pihenését szolgálta. Hozzá köthető a sziget arborétuma is, ahol a mai napig a vonzó attrakciók közé tartozik a mediterrán kert, a fenyőfasor és egy nagy múltú olívafa is. Nem csoda, hogy Tito szemet vetett a szigetre, majd az elmúlt évtizedekben egy valóságos turistaparadicsom alakulhatott itt ki.

A szigetcsoporton számos sziget ma sem látogatható, és több védett villa is működik a mai napig, ahol a horvát hadsereg és a jelentős politikai vendégek üdülhetnek teljesen elszeparáltan, luxuskörülmények között.

A területre érkező turisták a nevezetességek megcsodálását követően strandolhatnak az Adriai-tengerben, a nemzeti parki belépőjegy birtokában több partszakasz is használható. Kutyusok egyébként pórázzal bevihetők a szigetre, a Veli Brijun kikötő mellett egy partszakaszon fürödhetnek is.

Íme, Franco nyári rezidenciája

A galiciai kormány jogi úton tudta visszaszerezni az értékes birtokot és ingatlant a Franco-örökösöktől.

(Képek: Getty Images, Wikipedia/John W. Schulze.)

Ezt is szeretjük