Így néznek ki a méhlegelők a világban: Hollandiában a buszmegállók is virágoznak

Az elmúlt hónapokban Budapesten heves viták kereszttüzébe kerültek a Főkert Nonprofit Zrt. által kijelölt, kaszálás nélkül hagyott területek, közismertebb nevükön a városi méhlegelők. Pedig nincs új a nap alatt: több országban ez már teljesen bevett, jól működő és széles körben támogatott gyakorlat.

Az ötletet, amely az ökoszisztéma gazdagítását célozta meg Budapesten, sokan üdvözölték, noha jócskán akadtak, akik az esős időszakot követően elburjánzó kalászosok, fűfélék miatt fenntartásokkal kezelték a kezdeményezést, más csoportok felháborodása pedig egészen a tettlegességig fajult, és - annak ellenére, hogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze türelmet kért a lakosságtól - fűkaszát ragadva tarolták le a területeket.

Méhlegelők a világban

A nagyvárosokban, ahol a betonról visszaverődő nyári forróság hatványozottan érezhető, és ahol a nap sugarai gyakorlatilag kiégetik a nyírt, gyorsan kiszáradt növényzetet, a tömötten zöld, természetes felületek jelentősége egyre nőni fog. A buja rétek természetes módon hűtik kissé a levegőt. Azok kialakítása azonban nem is olyan egyszerű.

Ahogy Bardóczi elmondta, mivel budapesti vadvirágmag-keverék még nem létezik, úgy döntöttek, a célzott magvetés helyett bolygatás nélkül hagyott területekkel alakítják ki a méhlegelőket , hogy aztán ott egyre több, termőhelyileg honos, virágzó faj magját begyűjtve, azokkal később célzottan rásegítve végül a szegényes gyepből pompás növénytársulás legyen.

A méhlegelők és a városi zöld felületek fontosságára számos európai és távolabbi településen rájöttek már: Londonban, Párizsban, de Hollandiában és Amerikában is remek példákkal találkozhat az ember.

Virágzó holland buszmegállók

A hollandiai Utrechtben több mint háromszáz buszmegálló tetejét zöldítette be a város. A virágzó felület elsősorban igénytelenebb pozsgásokból, varjúhájfélékből áll, és az esztétikai megfontolások mellett javítja a levegő minőségét, továbbá vonzza a beporzókat is, így hozzájárul az élővilág fenntartásához.

A pozsgások jól bírják a napsütésnek kitett, szárazabb, szegény talajú környezetet is, jól alkalmazkodnak a megpróbáltatásokhoz, nem véletlen, hogy sziklakertekben is kedvelt dísznövények.

"Bonn virágzik és zümmög"

Németország több városában aktívan tesznek a biológiai sokféleség megőrzéséért, Hamburgban idén ugyancsak több buszmegálló tetejére ültettek virágokat, Bonnban pedig a lakosságot is évek óta bevonják a vízió megvalósításába.

A „Bonn blüht und summt“ - Bonn virágzik és zümmög - szlogennel indult projektben már több mint ezer ember részt vesz, iskolák, közösségi kertek is segítik az ENSZ által is példaértékűnek nevezett programot.

Méhkaptárak a város fölött

London Islington nevű városnegyedében egyes lakóházak tetején is füves, virágos placcokat alakítottak ki, az Egyesült Királyság területén a becslések szerint 274 ezer méhcsalád található, azokat 44 ezer méhész kezeli, igaz, az elmúlt években itt is visszaesett a rovarok száma.

A fotón John Chapple, a brit méhészek egy központi szövetségének elnöke új családot telepít a tetőkertbe. Itt a beporzáson túl a mézelőtevékenységet is kihasználják, a méhek nagy mennyiségű mézet állítanak elő, melyet ugyancsak begyűjtenek a szakemberek.

Méhbarát intézmények Birminghamben

Az ugyancsak brit Birminghami Könyvtár tetőterasza is maga az érintetlen paradicsom, ahol egy Secret Garden - titkos kert - nevű terület bújik meg. A teraszon gyalogösvény, méhbarát növényzet, gyümölcsök, gyógynövények is találhatók, a kert az épület nyitvatartási idejében szabadon látogatható.

Méhhotelek a városokban

Bár a méhekre gondolva sokakban a kaptárok és a nagy családok képe jelenik meg, ez egyáltalán nem minden fajukra igaz. Egyesek magányosan élnek, egyedül építenek lakóteret maguknak, az ok általában az, hogy a nőstény egyedek mindegyike termékeny. Ilyenek a fadongók vagy a művészméhek, melyek legalább olyan fontos szerepet játszanak a növények beporzásában, mint a mézelő méhek. Több városban így mesterséges rovarhoteleket, méhszállodákat hoztak létre megsegítésükre, ellensúlyozva a természetes, nyugodt élettereik csökkenését.

Az Egyesült Államokból vett remek példa erre az oaklandi The Gardens at Lake Merritt méhhotelje, amely találóan az AirBeeNBee nevet viseli, körülvéve egy igazi, színpompásan virágzó legelővel, de Párizsban is találkozni ilyen méhhotelekkel városszerte.

Egy Nagy-Britanniában végzett vizsgálat arra jutott: a beporzók mennyisége a nagyvárosban is jelentős, a méhfajok sokszínűsége pedig a más térségekben, termőföldeken tapasztaltakat is felülmúlhatja, így kimondottan fontos szereplői az ökoszisztémának. Arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás ereje elsőként a metropoliszokban lesz igazán érezhető, így a zöldfelületek bővítése egyúttal a természetes légkondicionálás melletti voks is.

Autómentes település? Svájcban több ilyen is van

Svájcban több településről egészen egyszerűen kitiltották az autós forgalmat, vagy alapvetően nem is törekedtek a közúti közlekedés fejlesztésére, amelyet más megoldással pótoltak.

(Képek: Getty Images Hungary, Flickr/Hans Dinkelberg, Melinda Young Stuart.)

• méh
• méhek pusztulása
• méhek megmentése
• méhek tápláléka
• rovarok
• klímaváltozás
• ökoszisztéma
• élővilág
• állat
• városfejlesztés
• városnéző
• város
• Utazás