A mauthauseni koncentrációs tábor halállépcsője még ma is áll: borzalmas körülmények között dolgoztatták itt a rabokat
A náci koncentrációs táborok közül Mauthausen volt az egyik legszörnyűbb láger.

mauthausen1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A világ soha nem fogja elfelejteni azokat a szörnyűségeket, amiket a II. világháború okozott az emberiség számára. Európában különösen nehéz volt a helyzet, hiszen a nácik rengeteg embert deportáltak koncentrációs táborokba, amikben rengeteg szenvedés vagy gyors halál várt rájuk.

A legnagyobb és leghíresebb láger a mai Lengyelország területén található auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor volt, de ezenkívül még számos munka- és megsemmisítőtábor létezett az egész Harmadik Birodalom területén. Ezek közül a Mauthausen-Gusen volt az egyik legkegyetlenebb.

Borzalmas körülmények a táborban

Az Ausztria északi részén található Mauthausen-Gusen tábort 1938-ban létesítették Mauthausen városka közelében, a nácik a közeli gránitbánya miatt találták ideálisnak a helyszínt. Már a tábor felépítését is a foglyokra bízták, akiket más helyszínekről szállítottak ide. Mauthausent elsősorban nem haláltábornak, inkább munkatábornak szánták, és III. fokozatú koncentrációs tábornak minősítették, vagyis ide nem főként zsidók és kisebbségiek, hanem a rendszerre legveszélyesebb politikai ellenségek kerültek, akiket aztán alaposan megkínoztak azért, mert szembe mertek szállni a nácik eszméivel.

mauthausen2
Fotó: Wikimedia Commons

A tábor 1939 őszén lett kész, ekkortól pedig a rabokat a kőfejtőben dolgoztatták. A munkanap nyáron fél hétkor, télen fél nyolckor kezdődött, és egy fél-egy órás ebédszünet után télen háromnegyed ötig, nyáron fél hétig tartott. Bár a náciknak szükségük volt az építőanyagra Hitler nagyszabású újjáépítési tervei miatt, sokszor teljesen értelmetlenül dolgoztatták őket, csak hogy láthassák a szenvedéseiket.

Az SS vezetője, Heinrich Himmler is megnézte, hogy sikerült a halállépcső.
Az SS vezetője, Heinrich Himmler is megnézte, hogy sikerült a halállépcső.
Fotó: Wikimedia Commons

A tábor területén, a kőbánya tövében volt egy lépcsősor, ami mára „halállépcsőként” vált hírhedtté. Az őrök arra kényszerítették a rabokat, hogy nagyjából ötven kilogrammos gránittömböket cipeljenek fel a lépcső 186 fokán, mit sem törődve a nyári rekkenő hőséggel vagy a téli nagy fagyokkal. A munkásoknak egy nap akár tíz ilyen kört is meg kellett tenniük egymás mögött, ami különösen veszélyes volt, hiszen a kifáradt rabok közül sokan összeestek, ledobták a követ a mögöttük állóra, ezzel pedig dominóhatás indult el, összezúzták a végtagjaikat, és mindennap voltak foglyok, akik a lépcsőn lelték halálukat.

„Ha van Isten, akkor könyörögnie kell a bocsánatért."

A fárasztó és halálos körülményei miatt a nácik Knochenmühlének (németül csontdaráló) nevezték a tábort. A rabok átlagos testsúlya negyven kiló körül volt, alig kaptak enni, így dolgoztatták őket az embertelen körülmények között. Azonban nemcsak a halállépcső volt az egyetlen kihívás, amivel szembe kellett nézniük. Volt, hogy azokat a foglyokat, akik felértek a lépcső tetejére, az ejtőernyős falnak becézett szikla felé terelték. Az őrök fegyvert szegeztek rájuk, és választaniuk kellett, hogy a mellettük lévő foglyot átlökik a sziklán, vagy lelövik őket. Sok fogoly önként ugrott át a sziklán a biztos halálba. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A tábor annyira szörnyű volt, hogy sokan inkább az öngyilkosságot választották, csak hogy véget érjen a szenvedésük, többen voltak olyanok, akik az elektromos kerítésnek vetették magukat. Az alábbi, egy cella falába vésve írt sor is jól szemléltetni, milyen kínokat élt át az a közel 200 ezer fogoly, akiket hat év alatt ide szállítottak: „Ha van Isten, akkor könyörögnie kell a bocsánatért." A mauthauseni koncentrációs tábor később a háborús szükségek miatt átalakult, és a rabokat a fegyvergyártásra kötelezték, 1945-ben viszont már egyre több tábort szabadítottak fel az amerikaiak, emiatt Mauthausenbe rengeteg foglyot szállítottak, és befogadóhellyé vált. Végül ide és a melléktáboraiba is elértek a felszabadító csapatok, így 1945 májusában közel 80 ezer ember életébe tért vissza újra a reménysugár. 

A tábor helyszíne ma már ingyenesen látogatható, és a hírhedt halállépcső is megvan még, bár azóta javítottak az állapotán, hogy a látogatók nehogy elessenek a szabálytalan fokok miatt - ott, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még ez volt az emberek legkisebb gondja.

Csupán ez a 4 kép van a világon, amit egy rab készített Auschwitzban

A náci haláltáborokhoz kapcsolódó több millió fénykép közül csak négy ábrázolja az auschwitz-birkenaui gázkamrákban elkövetett tömeggyilkosság tényleges folyamatát.

(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük