Tilos meghalni, kötelező fegyvert viselni, és folyamatos a fagy: ilyen az élet a sarkkörön túl
A fotós negyedjére töltötte a karácsonyt Longyearbyen fagyos, hosszú éjszakájában.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Norvégia Európához tartozó területei felett, az Északi-tengeren található a Spitzbergák szigetvilága. A jócskán az északi sarkkörön túl nyújtózkodó terület legnagyobb szigetén, Svalbardon jött létre a régió központja, Longyearbyen.
A mintegy kétezer lelket számláló város a világ legészakibb települése, mely 78 foknál fekszik. Az Északi-sarkhoz ennél közelebb már csak kihalt vagy átmeneti falvak, kutatóállomások és katonai létesítmények léteznek. Longyearbyen azonban nemcsak jóval nagyobb ezeknél, de a turizmus is virágzik.
Longyearbyen télen
A városkát egyre több látogató keresi fel a rövidke nyár folyamán, akiknek egy része a közeli szovjet bányászváros, Pyramiden romjait is felkeresi. A csaknem fél évig tartó tél idejére azonban a helyiek magukra maradnak. A hónapokig tartó teljes sötétség idején egyáltalán nem kel fel a nap. Ez alatt Longyearbyen csaknem teljesen el van zárva a külvilágtól. Mégis akadnak, akik szívesen itt töltik a telet.
Maria Sahai, orosz származású fotós idén negyedszerre karácsonyozott Longyearbyenben. Az itt töltött hónapok nemcsak élményekkel tették gazdagabbá, de nagyszerű képeket is készített, melyeken keresztül megismerhetjük, milyen az élet a világ legészakibb állandó városkájában!
Longyearbyen legtöbb épülete csinos, gondozott és tarka - talán azért, hogy egy kis színt vigyenek a télbe. A nappalok ilyenkor elég sötétek ahhoz, hogy látni lehessen a sarki fényeket.
A leghidegebb hetekben mínusz 40 fok is előfordul. A városlakók nem véletlenül nem felejtik soha pár percnél tovább nyitva az ablakot. A nyári meleg ezzel szemben júliusban alig haladja meg a 21 fokot.
A városka fontos közigazgatási és kulturális központ polgármesteri hivatallal, szórakozási lehetőségekkel. Itt található a világ legészakibb egyeteme, férfikórusa, iskolája, szupermarkete és temploma, mely a nap 24 órájában minden vallás hívei előtt nyitva áll.
A közelben fekszik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, mely a globális katasztrófák esetére nyújt biztosítékot azzal, hogy a világ számos élelmiszernövényének magját tárolja.
Longyearbyenben apró kórház működik, a halottak azonban ki vannak tiltva a városból. A folyamatos fagy lehetetlenné teszi a testek lebomlását, így a temetkezést törvény tiltja.
A kétezernél is több lakó közt mintegy kétszáz gyermek van. Az oktatást két óvoda, egy iskola és egy egyetem biztosítja.
A longyearbyeni utcáknak nincs nevük, csak számozzák őket. A település nevét amerikai alapítójáról, John Longyearről kapta, aki szénbányász közösséget hozott itt létre.
Egy helyi itt kutyájával indul útnak. Törvény írja elő a városlakók számára, hogy, ha elhagyják a település határait, akkor legyen náluk lőfegyver.
Hóviharban autók helyett speciális járműveket használnak, melyeket hómacskának neveznek. Ezek teherautó méretűek, és zárt kabinjuk véd a hideg javától. Mivel azonban elakadhatnak, mozgásukat folyamatosan GPS követi.
Délután két óra a longyearbyeni télben. A város áramellátását szénerőmű biztosítja. A folyamatos világítás és fűtés miatt az itt élők négyszer több energiát használnak fel, mint az átlagos norvégok.
A helyiek számára kedves rénszarvasok a világ legészakabbra élő növényevő emlősei.
OLVASD EL EZT IS!
