A 3 legfőbb ok, amiért érdemes Horvátországba utaznod!

Léteznek helyek a világban, melyeket életedben legalább egyszer látnod kell - ahhoz azonban, hogy belekezdj a különleges tájak és varázslatos vidékek bebarangolásába, egyáltalán nem kell messzire menned, ugyanis napsütötte és sötétkék tengerrel ölelt déli szomszédunk is tartogat néhány olyan látnivalót, melyért érdemes útra kelned. A következő háromra ez különösen igaz.

A világ egyik legszebb szigete: Hvar

Hvar hosszan elnyúló, keskeny sziget, melyet a Traveler Magazin nem is olyan régen a világ tíz legszebb szigete közé választott - tökéletes hely, ha egy időre el akarsz menekülni a világból, a levendulamezők és szőlőskertek, a zöldellő dombok és a távolban kéklő hegyek közé.

A szigeten számos festői falucskát találsz, és, ha valóban magányra vágysz, irány a javarészt máig érintetlen délkeleti part!

A velenceiek a 15-16. században hozták el a felvirágzást Hvar számára, amikor is a szigeten létesítettek támaszpontot adriai flottájuk számára. Miután 1571-ben a törökök lerombolták Hvar városát, a ma látható épületek javarészt a 16. század végéről származnak. Az itteni Trg Svjeta Stjepana a legnagyobb tér egész Dalmáciában. Üzletek és kávézók szegélyezik, és míg egyik vége a kis kikötőre tekint, a másik felét a fenséges 16. századi székesegyház uralja. A tér délkeleti sarkában áll az egykori Arzenál, jelenleg művészeti galéria, mely a régi színházhoz vezet.

Egykor a galéria alatti boltíves árkádsor tette lehetővé a javításra váró velencei hajók biztonságos kikötését. 1610-ben demokratikus egyezmény született, mely minden polgárnak egyenlő jogokat biztosított, és egy ideig az időt is ettől a dátumtól számították - innen ered a bejárat felett olvasható latin nyelvű felirat, vagyis: a béke második esztendejében.

A tértől délre impozáns 15. századi ferences rendi kolostor található, mely immár múzeumként ad helyet a nyáron itt megrendezett koncerteknek, míg észak felé gyalogút vezet fel a 16. századi erődítménybe.

Egy életre szóló élmény: a Kék-barlang

A dalmáciai partvonal teljes hosszán szigetek sorakoznak: több mint 1100 akad belőlük, bár ezek közül csak kevesebb mint száz lakott. Vis a szárazföldtől legmesszebb fekvő benépesített sziget, mely egészen 1989-ig jugoszláv haditengerészeti támaszpont volt. Ez a tény, valamint Vis viszonylagos elszigeteltsége gondoskodott arról, hogy a sziget természeti szépségeit éppúgy érintetlen formában őrizhesse meg, mint 16. századi velencei erődítményét és kolostorait.

Vis második legnagyobb városától, Komizától öt kilométerre, délnyugatra fekszik Bisevo aprócska, alig hat négyzetkilométeres szigete, mely valójában egyetlen mészkőtömb, mindössze húsz állandó lakossal. Keletre Bisevo 240 méteres magasságba szökik, míg a középső területet olajfaligetek és szőlőskertek töltik meg, a sziget igazi nevezetességei azonban barlangjai: a part mentén 26 természetes sziklaüreg nyílik, és hajóval ezek mindegyike elérhető. A leghíresebb közülük a Balun-öbölben található Kék-barlang - Modra Spilja -, melyet gyakran hasonlítanak a híres Grotta Azurrához Caprin.

A Kék-barlang 24x12 méteres, vizének mélysége pedig eléri a húsz métert. A legjobb délelőtt 11 és 12 között ideérkezni, lehetőleg napfényes időben és háborítatlan tengeren.

A napfény ugyanis leginkább ekkor szűrődik be a tenger alatti sziklahasadékon át, és miután visszaverődik a fehér homokos tengerfenékről, csodálatos kék árnyalatúra festi a barlang vizét - ezáltal pedig minden ideérkező turista egy életre szóló élménnyel lesz gazdagabb.

A Világörökség része: Dubrovnik

Az egykori városállam, Dubrovnik Horvátország legdélebbi térségében, Dél-Dalmáciában fekszik. A város mögött emelkednek a Dinári-Alpok mészkővonulatai, melyek természetes határvonalat húznak Horvátország és Bosznia-Hercegovina közé, míg a félsziget körül az Adriai-tenger sötétkék vize hullámzik. Az ősi városfalak, melyeket a 15. században tornyokkal is megerősítettek, körülveszik és oltalmazzák a csodálatos állapotban fennmaradt történelmi városközpontot, melyet az UNESCO 1979-ben a Világörökség részévé nyilvánított.

A 12. századtól egészen 1918-ig Raguza néven ismert városállam stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően vált gazdaggá és befolyásossá. A 16. századra tekintélyes kereskedőflottával rendelkezett, és egész Nyugat-Európába szállított árukat, jelentősége azonban csökkenni kezdett az 1667-es borzalmas, ötezer lakos halálát követelő földrengés után, mely számos gótikus épületet is lerombolt. Ezt követően emelték a legtöbb barokk stílusú középületet.

A megerősített középkori városfalak megóvták a települést a körülötte dúló háborúktól, a folyamatosan zajló felújítási munkáknak köszönhetően pedig a város mára eredeti pompájában látható. Az óvárosba csak gyalogosan léphetsz be, ám annak méretei lehetővé teszik, hogy egy kellemes séta során ismerd meg a legfontosabb látnivalókat. A főút, a Palace burkolata az 1460-as évekből származó, fényesre koptatott, fehér mészkő, a kétoldalt álló épületeket azonban már a földrengés után emelték.

A Sponza-palota az 1520-as évekből származik, és egyike azon kevés épületnek, mely nem szenvedett károkat a földrengésben. További fontos épület a rektori palota, a székesegyház, a domonkosok kolostora, illetve annak 15. századi kerengője.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• nyaralás
• horvátország
• tengerpart
• európa kincsei
• Utazás