Láttál már szódatavat?
Képeken a világ ritka természeti csodája
A szódatavak földöntúli színekben pompázó, sistergő világa a legszebb természeti jelenségek közé tartozik.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mint egy széttört karkötő darabkái, úgy sorjáznak Kelet-Afrika borsózöld, rózsaszín vagy vakítóan hófehér, sekély szódatavai a Nagy-árok mentén. Egyik-másik csillog az egyenlítői napfényben, partjaikon a szóda kemény kéreggé állt össze.

Mások, mint például a Bogoria-tó, buzognak, és gőzölögnek a feltörő hőforrásoktól, mindezzel megalapozva, hogy a világ legkáprázatosabb természeti jelenségei között tartsák számon őket.

Szikrázó színek világa

A vízben gazdagon tenyésző, mikroszkopikus méretű növények és állatok adják a tavak meghatározó zöld vagy mályvaszínét, ami azonban az élőlények száma és a helyi körülmények szerint változik.

Milliárd számra élnek itt algák, és a kicsi, növényevő állatok, például a sósvízi garnélarák olyan bőségben tenyészik, hogy a víz szinte forr a légbuborékoktól. A tavak fehér színét a kiszáradt szódakéreg adja ott, ahonnan elpárolgott a víz. Ez a főként nátrium-szulfátból álló szóda a környező, szódában - nátritban - gazdag talajból mosódik bele a ba, illetve a vulkáni hamuból származik.

Sistergő, el-eltűnő csodák

A tavak vizének szódatartalma változó. A Kelet-afrikai-árok kietlen, déli végében található, lefolyás nélküli Magadi- és Nátron-tó a legmélyebb, a legforróbb, és ezeknek a legnagyobb a szódakoncentrációja.

A szódától sűrű Magadi-tó mindentől távol eső, félsivatagos vidéken fekszik, ahol a nappali hőmérséklet eléri a 38°C-t. A Nátron-tó, melynek felületén nagy, rózsaszín foltok csillognak, kissé lágyabb vizű, de nagyobb - 65 kilométer hosszú, valamint 27 kilométer széles. A hőség több vizet párologtat el a tavakból, mint amennyit azok az évi, mindössze 400 milliméternyi esővízből kapnak. A partokat forró szódasár szegélyezi. A vízfelület hőmérséklete napközben akár 65°C is lehet.

Más szódatavak, mint a Bogoria-, a Nakuru- vagy az Elementeita-tó, lágyabb vizűek, és az állatvilág számára kedvezőbbek, főként azért, mert a belőlük kivezető folyók mozgásban tartják a vizet, ezáltal csökkentik a szódatartalmat. De még ezeket is zsugorítja a párolgás. Az 1950-es években az Elementeita- és a Nakuru-tó csaknem eltűnt - fölöttük a levegő tele lett fojtogató porral.

Vulkáni forróság

A tudósok szerint a föld alatti forrásvizek, melyek a Nagy-árok szódatartalmú rétegein át törnek a felszínre, állandóan növelik a tavak szódatartalmát.

A Magadi-tavon a szódát a század eleje óta kitermelik, de úgy tűnik, a készlet nem csökken. A hőforrásokat és gejzíreket a vulkáni kőzet fűti. A Bogoria-tónál az égetően forró víz időnként elönti a partot, veszélyeztetve ezáltal az arra járókat.

A Nátron- és a Magadi-tó esetében csupán a hőforrás jelenti a viszonylagos édesvíz-utánpótlást. E tavakban él egy helyi halfajta, a Tilapia törpe változata, mely alkalmazkodott a forró vízhez. Eső után, amikor a szóda kissé felhígul, a halak gyorsan szaporodni kezdenek. Millió számra tűnnek fel a sekélyebb részekben, olyannyira, hogy szinte hullámzik tőlük a víz.

A rózsaszín flamingók birodalma

Bár a tavak vidéke az ember és a legtöbb állatfaj számára nem alkalmas élettér, mintegy hárommillió kis vagy törpe- és 50 ezer rózsás flamingónak nyújt otthont, melyek elragadó látványa az egész világról vonzza a turistákat.

E madarak a vízi élőlényekkel táplálkoznak, rózsaszín tollazatukat is étrendjüknek köszönhetik. Mindig arra a ra vándorolnak élelemért, mely éppen a leggazdagabb táplálékforrás - ez időről időre változik.

A flamingók általában a távolabbi tavakat választják költőhelyül, mint például a Nátron-tavat, melynek barátságtalan, szódakérges partjai biztosan elriasztják a ragadozókat, közöttük a sakált.

A flamingók fejükkel a víz fölé hajolnak, merőkanálként görbülő, lefelé tartott csőrük finom szűrőszerkezetén átszűrik a vizet-sarat, így jutnak az algákhoz, a rovarlárvákhoz. Általában éjjel táplálkoznak, amikor a szél már elült.

Nappal a szél felkorbácsolja a víztükröt, és a hullámok felcsapnak a csőrükbe. Ilyenkor sem zavartatják magukat: szorosan egymás mellé állnak, körbezárnak egy kis vízfelületet, és ott halászgatnak. A flamingók az év bármely szakában, de különösen esőzések után költenek.

Hetekig lejtik násztáncukat merev nyakkal parádézva, majd nagy fészekkolóniákat építenek sárból. Egy-két tojást raknak, ezekből egy hónappal később kelnek ki a fiókák.

Cikkünk a Varázslatos Föld körüli utazás című könyv alapján készült.

E könyv segítségével egy rendhagyó világ körüli utazáson vehetsz részt, mely elrepít bolygónk legforróbb, leghidegebb, legmagasabb vagy éppen legalacsonyabb pontjára. Láthatsz fenséges kanyonokat, feneketlen fjordokat, félelmetes völgyeket, elbűvölő sziklaformákat és szunnyadó vulkánokat. Megragadó illusztrációk adják vissza olyan festői csodák szépségét, mint a Viktória-vízesés, a kaliforniai Halál völgye vagy a 3800 méter magasban fekvő Titicaca-tó. A lenyűgöző felvételeket közérthető, élvezetes leírások egészítik ki.

Kiadja a Reader’s Digest Kiadó.
A könyv ára 6990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »

OLVASD EL EZT IS!

balls pyramid
  • ausztrália
  • sziget

Az utolsó paradicsom

Ezt is szeretjük