A náci vezetés is elfoglalta az épületet a második világháború alatt – Íme, a lengyel Książ várkastély

A Książ kastélyhoz vezető út szinte túlságosan békés. Erdős dombok sorakoznak a horizonton, tölgyfák, amerre a szem ellát. Aztán egyszer csak, mintha a tájból nőne ki, megjelenik egy hatalmas épület Alsó-Szilézia fölött – drámai látvány, amelyet lehetetlen nem észrevenni.

Félig barokk palota, félig reneszánsz erőd: Lengyelország harmadik legnagyobb kastélya úgy emelkedik a sziklák fölé, mintha unatkozó óriások hagyták volna hátra játékkastélyukat.

A Książ kastély múltja és jelene

A látványos homlokzat mögött azonban sötét történet rejtőzik. A Bagoly-hegység mélyén hatalmas földalatti náci komplexum húzódik, amely a Harmadik Birodalom egyik legrejtélyesebb építkezéséhez kapcsolódik. A legenda szerint valahol itt rejtőzhet egy eltűnt vonat is – tele az ellopott arannyal.

Książ története a középkorig nyúlik vissza. A 13. század végén I. Bolko sziléziai herceg erődöt építtetett ezen a dombon. Az évszázadok során a vár fokozatosan egyre reprezentatívabb rezidenciává alakult. 1466-ban Hans von Schellendorf megvásárolta az épületet, és a Schloss Fürstenstein nevet adta neki – ez egészen a második világháború végéig megmaradt. Mivel Alsó-Szilézia a 20. századig Poroszországhoz tartozott, a kastély idővel a német arisztokrácia egyik legfontosabb rezidenciájává vált.

Ez a múlt ma is érzékelhető. A látogatók gondozott kerteken át érkeznek meg a kastélyhoz, majd hatalmas kapukon keresztül lépnek be olyan termekbe, amelyek Bécs vagy Párizs palotáiban sem tűnnének idegennek.

A kastély fénykora

A Maximilian-terem csillárja, márvány kandallói és gazdag stukkódíszei a kastély aranykorát idézik, amikor Európa-szerte ismert arisztokraták és uralkodók fordultak meg itt. Külön látványosság Daisy hercegnő egykori lakosztálya is.

A brit származású hercegné – Hans Heinrich XV von Hochberg felesége – szobáit játékos rózsaszín falak, nagy tükrök és puha kanapék tették különlegessé. Ahogy a látogató egyik teremből a másikba halad, olajfestmények és antik bútorok tucatját csodálhatja meg. Aztán a hangulat hirtelen megváltozik.

Egy, első pillantásra szintén királyi teremnek tűnő helyiségben két komor liftakna rejtőzik. A díszes környezethez képest szinte sokkoló a látvány. „Ezeket a lifteket 1944-ben a nácik építették” – osztja meg a CNN-nel Mateusz Mykytyszyn, a Książ kommunikációs vezetője. „Az aknák ötven méterrel a kastély alá, a bunkerekig vezetnek, és gyors menekülési útvonalként szolgáltak.”

A fényűző szalonoktól a rideg ipari szerkezetekig vezető átmenet letaglózó. Itt kezdődik a kastély történetének sötétebb fejezete – a kapcsolat a Harmadik Birodalom egyik legtitokzatosabb vállalkozásával, a Riese-projekttel.

A Riese-projekt

1944-ben, amikor a második világháború már a végéhez közeledett, a nácik átvették a kastély irányítását. A Hochberg család utolsó tulajdonosa ekkorra már Angliában élt. Książ és a Bagoly-hegység hamarosan a Riese-projekt – németül Óriás – központjává vált.

A terv egy hatalmas földalatti létesítményrendszer kiépítése volt Alsó-Sziléziában. Ma hét nagy komplexum ismert, de az alagutak valódi célja mindmáig nem teljesen világos. A háború végén a nácik rengeteg dokumentumot megsemmisítettek vagy elrejtettek.

Brutális körülmények

A Książ alatti alagutak különállóan helyezkednek el a többi Riese-komplexumtól, ami csak tovább növeli a rejtélyt. Mykytyszyn szerint egyes kutatók úgy vélik, a kastélyt Adolf Hitler egyik lehetséges főhadiszállásának szánták – bár erre nincs egyértelmű bizonyíték. Ami biztos: az építkezés hatalmas emberi áldozatokkal járt.

Több mint 13 ezer foglyot hoztak a régióba, hogy alagutakat ássanak és föld alatti infrastruktúrát építsenek. Az ásást a Todt Szervezet felügyelte, és nagyrészt az auschwitzi és a gross-roseni koncentrációs táborokból átszállított rabokkal végeztették a kegyetlen munkát. A munkások embertelen körülmények között dolgoztak. A járványok – például a tífusz – gyakoriak voltak, az éhezés és a kimerültség mindennapos. A kutatók becslése szerint mintegy ötezer ember halt meg az építkezések során.

A Książ alatt húzódó alagutak hossza megközelíti a másfél kilométert. Egyes szakaszok vasbetonból készültek, precízen kivitelezve: öt méter magasak, és elég szélesek ahhoz, hogy járművek is közlekedjenek bennük. Más részek pusztán a nyers sziklába vájt járatok. Az egyik alagútban még a feltárás során használt keskeny nyomtávú vasút maradványai is láthatók.

Ma modern kiállítások idézik fel a Riese-projekt történetét vetítésekkel és hanganyagokkal. A képernyők archív felvételekkel és történelmi magyarázatokkal világítják meg a sötét kamrákat. A hatás egyszerre lenyűgöző és nyugtalanító – különösen, ha belegondolunk, milyen áron jött létre mindez. Sok látogató szerint a méretek azok, amelyek igazán megdöbbentőek.

A náci aranyvonat legendája

A dokumentált történelem ellenére Alsó-Szilézia ma is tele van legendákkal. A legismertebb közülük a náci aranyvonat története. „Még ma is sokan keresnek itt kincseket és rejtett alagutakat” – mondja Michał Miszczuk, az Osówka földalatti város idegenvezetője, amely a Riese-projekt egyik másik jelentős helyszíne.

A legenda szerint 1945-ben, amikor a német csapatok visszavonultak Wrocławból – az akkori Breslauból –, egy értékes tárgyakkal megrakott vonatot rejtettek el valahol a környékbeli hegyekben. 2015-ben kincsvadászok engedélyt kaptak, hogy feltárjanak egy feltételezett helyszínt Wałbrzych közelében, az úgynevezett „65-ös zónában”.

A kutatás azonban nem hozott eredményt. A rejtély így tovább él – részben a hiányzó dokumentumok, részben a feltáratlan vagy lezárt alagutak miatt. Amikor 1945-ben a Vörös Hadsereg közeledett, a visszavonuló német csapatok sok bejáratot felrobbantottak vagy elrejtettek. „Alsó-Szilézia évszázadokon át német terület volt” – mondja Miszczuk. „Még ha tudták is, hogy elveszítik a háborút, sokan abban bíztak, hogy egyszer visszakapják ezt a földet.”

Az Osówka-komplexum

Az Osówka sötét, sziklás alagútjaiban könnyebb elhinni az elásott kincs legendáját, mint Książ simára öntött betonfolyosóin. A komplexum mintegy két kilométer hosszú, magas csarnokokkal és egy 48 méter mély függőleges aknával. Egyes kutatók szerint ez lehetett a Riese-rendszer központi csomópontja, amely a többi létesítményt kapcsolta össze.

A látogatók sötét folyosókon haladnak, amelyek gyakran hirtelen omladékba torkollnak. Egy föld alatti patak még csónakos túrákat is lehetővé tesz a barlangok legsötétebb szakaszain. Szétszórt, elhagyott eszközök emlékeztetnek a kényszermunkások mindennapjaira. A kiállítások itt elsősorban az emberi áldozatok történetére koncentrálnak – tudatosan arra törekedve, hogy a hely egyszerre legyen emlékhely és turisztikai célpont.

A kastély jelene

Ma a Książ kastély Lengyelország egyik legnépszerűbb látványossága. Tavasszal a Virág- és Művészeti Fesztivál vonzza ide a tömegeket, a közeli egykori melléképületekben kialakított szállodák pedig egész évben fogadják a vendégeket. A kastélyban konferenciákat, esküvőket és kulturális rendezvényeket is tartanak. A náci aranyvonat legendája világszerte felkeltette az érdeklődést, ami tovább növelte a nemzetközi figyelmet. A helyszín vezetőinek azonban folyamatosan egyensúlyt kell találniuk a turizmus és a történelmi tragédia iránti tisztelet között.

A föld alatt töltött órák után a napfényre kilépni sok látogató elmondása szerint felszabadító érzés. A kincsekről szóló legendák idecsábítják az embereket – de a kastély története nem csak erről mesél: az ambícióról, a titkokról és egy hatalmas emberi tragédiáról is számot ad.

Képek: Getty Images Hungary

• náci
• történelem
• történelmi látnivalók
• kastély
• lengyelország
• Utazás