Nem minden apáca fogadott szüzességet!

Mély csend és nyugalom - még mindig ez várja a látogatókat a nők fallal és kapukkal körülvett középkori menedékhelyén. 

Kicsinyke, árnyas fák övezte térre vezet az árkádsor a belgiumi, nyugat-flandriai Kortrijk - franciául Courtrai - központjának közelében. Fehérre meszelt kápolna és lépcsőzetes oromzatú, nyeregtetős 17. századi házak szegélyezik a teret, melyből macskaköves utcácskák nyílnak.

Felborult a nemek aránya

Az első beginaházakat a 12. század végén alapították egyedülálló nők számára, a keresztes hadjáratok következtében ugyanis felborult a nemek aránya. Az itt élők közül sokan megözvegyültek, de olyanok is akadtak, akik nem találtak férjet maguknak, ugyanakkor nem kívántak sem házas rokonaikkal együtt élni, sem zárdába vonulni.

Kik azok a beginák?

Így lettek ezek a nők beginák, miután engedelmességet és jámbor életmódról szóló fogadalmat tettek a főnökasszonyuknak. Bár Kortrijkban fekete ruhát, illetve fehér fityulát hordtak, és bizonyos mértékben annak számítottak, nem váltak hagyományos, mai értelemben vett apácákká, szabadon távozhattak, ha például férjhez kívántak menni. Csendes közösségi életet éltek, és különböző jócselekedeteket hajtottak végre.

Eretnekké nyilvánították őket

A Szentszék eleinte nem tiltotta a beginaközösségek létrehozását, később azonban igen, sőt, voltak olyan beginák, akiket eretneknek nyilvánítottak, és meg is égettek. Az 1311-es vienne-i zsinat eretnekké nyilvánította az összes beginát, ingatlanjaikat elkobozták, többségüket pedig erőszakkal megházasították. Úgy vélték ugyanis, a beginák szabályok nélkül, ugyanakkor a vallás álcája alatt élnek. Bár a 15. században rehabilitálták a megmaradt beginákat, a vallásháborúk őket is megviselték, számuk folyamatosan csökkent. Az utolsó begina feltehetően 1998-ban hunyt el.

A beginaházak közül Kortrijkban találhatók a legszebbek, a 40 házban olykor 130-nál is több begina élt. A főnökasszony egykori házában ma kis múzeum mutatja be a beginák életét és munkáját. A kortrijki beginakolostor napkeltétől napnyugtáig tart nyitva. A látogatókat arra kérik, hogy legyenek tekintettel a hely békés hangulatára és az itt élők nyugalmára.

A város más látnivalói

Kortrijk Belgium északnyugati részén terül el, Brüsszeltől mintegy 80 kilométerre. Kortrijkban a legfőbb látnivalók közé tartozik még a késő gótikus városháza, több izgalmas templom, valamint két múzeum, a képzőművészeti tematikájú Broelmuseum és a Kortrijk 1302, mely a flamand történelem egyik kulcsfontosságú eseményének, az aranysarkantyús csatának állít emléket. Mindemellett számos kiváló étterem és szálláshely közül válogathatnak az utazók.

Beginakolostorok máshol

Németalföldön számos beginaház épült, jóformán minden városban akadt egy. Több közülük túlélte a történelem viharait, és ma magán- vagy önkormányzati célokat szolgál. Az anderlechti béquinaqe Brüsszel külvárosában 1252-ben épült, és mindössze nyolc begina lakta. A két kis téglaházikóban működő múzeum mutatja be az életüket bútorokon, képeken és műalkotásokon keresztül.

A Brugge-ben 1244-ben alapított beginaházak 17-18. századi épületeinek fehér falai nagy, zöldellő ligetet ölelnek körül. Az épületegyütteshez barokk kápolna és kisebb múzeum is tartozik, ma pedig bencés nővérek lakják.

A genti Klein Begijnhofban ma magánlakások találhatók, de a nyugalmat árasztó utcácskákon és a barokk templomot övező kertben bárki tehet egy sétát. A házak többsége a 17. században épült, de magát a béquinaqe-t még 1235-ben alapították. Diestben aprólékos munkával kidolgozott barokk kapualj vezet a 16. századi sorházakhoz és macskaköves utcácskákhoz. Az itteni beginaházat 1253-ban alapították, és fénykorában, a 17. században mintegy négyszáz begina otthonául szolgált.

Képek: meergemengdeberichten.blogspot.hu; belgianpearls.blogspot.hu; mobilon megjelenő kép - en.wikipedia.org, LimoWreck; Facebook-kép - en.wikipedia.org, Luna04.

• vallás
• különleges épület
• európa kincsei
• belgium
• Utazás