Ilyen a Kőbánya alatti, 30 kilométer hosszú pincerendszer: már az 1700-as években is használták
Több mint 30 kilométer hosszú üres pincerendszer húzódik végig Kőbánya alatt.

kobanya-pincerendszer
Ez is érdekelhet

Fodrászszalon az otthonunkban: egészséges és gyönyörű haj Panasonic hajszárítókkal (x)

Olyan versenyeken veszek részt, amik ellen a testem tiltakozik - Interjú Szőnyi Ferenc ultratriatlon-világbajnokkal (x)

Igazi szelfi-király a Mate 40 Pro (x)

Lakberendezési trendek téli átalakításhoz (x)

Házassági évforduló (x)

„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

Szex. Gyilkosság. Hatalom - Megjelent az év legforróbb thrillere! (x)

beauty and style

Igazán menő szettek, amikben nem ciki a tréningnadrág: az utcán is megállják a helyüket »

Házi szemránckrémek, amiket gyerekjáték összeütni: versenybe szállnak a boltiakkal »

Nem szélesítenek a túlméretezett, bő cuccok, ha így kerülnek be az öltözékbe: nőiesen is viselhetők »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A kőbányai pincerendszerben egykor hatalmas élet folyt: a könnyen faragható, később a főváros fő építőanyagává váló mészkövet a bányajoggal rendelkező földtulajdonosok termelhették ki.

A kitermelés már a 18. században jelentős volt, de különösen megugrott az igény a kőzetre az 1838-as pesti árvíz után. A felszínre hozott köveket a mai Élessarok irányába, a Fehér úton szállították el, amely valószínűsíthetően éppen a szálló mészkőporról kapta a nevét.

Híres épületek a kőbányai mészkőből

Külön érdekessége a helynek, hogy innen származó építőkőből épült meg számos egyéb között a Lánchíd és a Margit híd tartószerkezete, a Citadella, a Halászbástya, a Mátyás-templom vagy a Magyar Tudományos Akadémia és az Operaház épülete.

A bányászat a föld alatt zajlott, mivel ekkoriban Óhegyen és Újhegyen jelentős szőlő- és bortermelés folyt, ám a mély barlangokhoz képest alacsonyan: átlagosan mindössze 10-15 méteres szinten termelték ki az alapanyagot. Egészen 1890-ig tartott ez az időszak.

Pincerendszer a bányák után

Az eredetileg kőbányákból kialakított, több mint harminc kilométer hosszú, nagyrészt átjárható járatrendszer a kitermelést követően, a bányák bezárása után új funkciót kapott: sokáig tárolóhelyként működött bortermelők, borkereskedők számára, de jeget és élelmiszereket is tartottak itt.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bortárolás egyébként már a bányászat idején is jellemző volt, a bányászok által üresen hagyott járatokat fokozatosan vették birtokba a termelők. A helyi borászatot a filoxérajárvány tette tönkre, amelyet követően vált Kőbánya a söripar fellegvárává.

A söripar egyébként már az 1800-as évek közepén is bontogatta a szárnyát, a járatokban nemcsak tárolták a sört, de egy részében árpát is csíráztattak. 1844-ben nyitotta meg Schmiedt Péter kisüzemi sörfőzdéjét, melyet csaknem húsz évvel később vásárolt meg az osztrák nagyiparos, Dreher Antal.

Az élelmiszeripari tárolás mellett később világháborús óvóhelyként, a géppark és iratok rejtekhelyeként használták, sőt, a bombázások idején itt működött a magyar repülőgépgyártás is. Később esetenként lakóhelyként és búvóhelyként is funkcionált emberek számára, az államosítás után aztán a pince egyre elhagyatottabbá vált, állapota leromlott.

Kőbánya járatrendszere ma

Jelenleg a kőbányai, labirintusszerű járatrendszer már szinte teljesen üresen áll. A 180 ezer m²-es monumentális pincerendszerből jelenleg nagyjából 33 ezer m² a Dreher Sörgyáraké és más résztulajdonosoké, a többi terület a X. kerület tulajdona. A raktározási funkció mára elenyésző, a 2000-es évek elejéig még gombatermesztés folyt egy-egy kisebb pincéjében.

Az elhagyatott komplexum olykor videóklip- és filmforgatások helyszínévé válik. A kihasználatlan pincékbe és a Csajkovszkij parkban található, szomszédos Havas-, vagy más néven Dreher-villába továbbá évente néhány alkalommal szerveznek rendezvényeket és idegenvezetővel tett látogatásokat.

Látogatható például a júniusi Szent László Napokon és a Kulturális Örökség Napjain, illetve az előbbi ünnepség időpontján egy föld alatti futóversenyt is rendeznek itt, ami különleges élmény a nevezők számára. 

Az önkormányzati terület bejárata egyébként a Bánya utca 37. számnál van, amelyet a 3-as, 28-as és 62-es villamos Szent László téri megállójától a legegyszerűbb megközelíteni.

Sokan észre sem veszik, milyen gyönyörűek

Nemcsak a Parlament és a Hősök tere ámulatba ejtő szépségű: Budapest Europa Nostra-díjas műemlékeit érdemes közelebbről megcsodálni.

(Képek: Wikipedia/VinceB, Getty Images, Indafotó/fovarosi.blog.hu.)

Ezt is szeretjük