Budafokon a legszegényebbek évszázadokig éltek a föld alatt: egy ilyen lakhelyet ma is láthatsz
A bányászok mindennapjait nemcsak a kemény munka miatt nem irigyeljük.
- Platformos cipő és baseballsapka: 5 népszerű trend idén, amire a hírességek is ráharaptak »
- 4 hatóanyag, ami segít megújítani a pattanásos bőrt: leteszteltük, milyen változást okoznak hosszú távon »
- Cindy Crawford 20 éves lánya a szimpla alapdarabokat is sikkesen kombinálja: édesanyja stílusából is sokat lesett el Kaia Gerber »
- Történelmi kvíz a 6. osztályos tananyagból: kit száműztek Szent Ilona szigetére a waterlooi csata után?
- Mi a becsinált leves, és mit jelent az angyalbögyörő? Kvíz a mókás nevű ételekről
- G.w.M. elhagyott felesége gyönyörű, okos nő: Melanie a Fehér Házban is dolgozhatott volna
- Ezeket idd lefekvés előtt, és 8 órát alszol a kutatók szerint: a mély alvást is segítik
- Balul sült el az óvodai fotózás: a vicces képek bejárták az internetet
Budafokon, a XXII. kerületben, a Veréb utca 2-4. szám alatt rejtőzik Budapest egyik kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb látnivalója: az utolsó fennmaradt barlanglakás, mely ma is korhű berendezéssel szemlélteti, milyen volt egykor itt az élet.
A Barlanglakás Múzeum páratlan történeti érték, melyen keresztül a budapesti múlt egy sajátos szeletét ismerheted meg. A kiállításként berendezett épületen Appel Péter vagy Megyeri István, muzeológus vezeti végig a látogatókat előzetes bejelentkezés és egyeztetés után ingyenesen. Elmondjuk, miért érdemes egyszer megnézni!
A budafoki barlanglakások
Budafokon valószínűleg az első barlanglakások a település megalapulásával egy időben keletkeztek, így ősi múltra tekintenek vissza. A Duna menti domboldal puha mészkövének üregeit eleinte csak egy oldalfallal egészítették ki, így se tetőre, se további építkezésre nem volt szükség. A barlangokból kialakult hosszú utcákban volt, hogy 40, később pedig akár 120 család otthona is volt egyszerre.
A kezdetleges lakásokat a 19. századra javarészt elhagyták a hegyoldal omlásait követően. Amikor azonban beindult a környék kőbányászata, a mészkőfejtők munkásainak köszönhetően a hegyoldal ismét benépesült. Az eredetileg szőlőműveléssel foglalkozó, ám a filoxéra miatt nincstelenné vált zsellérek a négyzetesen kialakított gödrökben telepedtek le, melyeket hamarosan nemcsak ablakkal és ajtókkal, de bútorokkal, padlóval és minden más szükséges aprósággal is elláttak családjuk számára. A füves kerteket és állatok helyét a tetőkön alakították ki.
A mélyudvaros, meszelt kőházakban később nemcsak a bányászok, de a legszegényebb gyári munkások is beköltöztek. A tehetősebbek több lakásra is szert tettek, melyeket albérletként adtak ki azoknak, akiknek semmi másra nem futotta. Az 1910-es évek környékén több ezren éltek a mintegy 2700 barlanglakásban, ám ezt követően a számuk lassan csökkenni kezdett.
A Promontorként is emlegetett környékhez nemcsak a Veréb utca tartozott, de lehetett találni hasonló otthonokat a Halk, a Park és a Kiskőbánya utca, valamint a Kálvária-hegy részeken is.
A lakók szerették apró, de tiszta otthonaikat, melyeket az 1950-es és '60-as években sem szívesen hagytak el. Távozásukat követően szinte valamennyi lakást betömték, egy kivétellel. Özvegy Tóth Győzőné egykori otthona a hölgy halála után az eredeti berendezésekkel együtt fennmaradt a Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából. 1971 óta az emléképületként és kiállításként működő házat a XXII. kerület önkormányzata tartja fenn.
Barlanglakások Noszvajon
Egy másik régióban is kénytelenek voltak a szegények a falu melletti barlangokba húzódni. Nézd meg, milyen körülményeket alakítottak ki maguknak a noszvaji riolittufa járataiban!
A képek forrása: 22.kerulet.ittlakunk.hu és budafokiborfesztival.hu.
OLVASD EL EZT IS!
- régészet
- pihenés itthon
