A Bakony vadregényes, festői szépségű patakvölgye: a Gaja-szurdok nyáron mutatja meg legszebb arcát

A nyári melegben a tópartok mellett az árnyas erdők is kedvelt turistacélpontok. A hűs túraútvonalakat róni kifejezetten jóleső érzés ilyenkor. A Gaja-szurdokot sokan az ország egyik legszebb kirándulóhelyének tartják.

A Gaja-patak melletti szurdokvölgyben kényelmes sétaút halad, rövid idő alatt bejárható, viszont a völgy számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít, emiatt pedig érdemes lehet akár egész napos programot is szervezni ide. 

Kellemes út a patak mentén

A Gaja-patak a Keleti-Bakony egyik legfontosabb és legtisztább vízfolyása. Teljes hossza közel 100 km, a Veim-pusztán ered, és a Fehérvárcsúrgói-víztározóba folyik. Vadregényes tájakon halad át, többek között a festői szépségű szurdokvölgyön, ami Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik, így e két oldalról lehet megközelíteni. Fehérvárcsurgó felől az alsó, míg Bodajk felől a felső végénél kezdheti a bejárást a turista. Előbbi közelében van az úgynevezett főkapu, ahonnan az Országos Kéktúra útvonalán rövid idő alatt a Gaja-völgyi Tájcentrum központi részére lehet érni. Itt fedett pihenők, tűzrakó helyek, horgásztó és játszótér is várja a látogatókat. A környék alkalmas piknikezésre, egész napos heverészésre is.

A szurdokot a víz kitartó munkája vájta a mészkőbe, felfedezése több módon is lehetséges. A kisgyermekesek, illetve a kényelmes sétára vágyók a lankás, jó kialakítású úton haladhatnak végig, míg az izgalomra és helyenként lenyűgöző panorámára áhítozók kitérőket is tehetnek. A kanyon két oldalán lévő erdőség vadaskert, amit még gróf Károlyi Gyula alakított ki a 19. század második felében.

Betyárok és grófok

Sokáig a völgyszurdok egyik látványossága volt az Ádám-Éva-fa, ami mára egy kidőlt, üres törzs. A vélekedés szerint a faóriás két egyed összenövéséből alakult ki, emiatt kapta a nevét. Innen, akik nem rettennek meg a felfelé mászástól, korláttal is ellátott ösvényen kereshetik meg a Vaskeresztet, amit gróf Károlyi Imre emlékére állíttattak a gyermekei. A férfi kedvelt kilátóhelye volt itt. Visszasétálva az útra több barlangot és üreget figyelhetnek meg a túrázók. Köztük az egyik a hírhedt dunántúli betyárvezér, Sobri Jóska nevét viseli, aki a Bakony erdeiben bujkált az 1800-as évek első felében.

Elfogásakor mindössze 26-27 éves volt, a helyzet reménytelenségét látva végzett magával. A barlang egy része látogatható, bár nem vezet hozzá jelzett ösvény. A szurdok végét vadvédelmi kerítés mutatja, de érdemes innen továbbhaladni a kéktúra útvonalán, majd a kék kereszt és a kék háromszög jelzést követve a 2016-ban átadott, Károlyi Gyula emlékét őrző kilátót is meglátogatni. Az építmény tetejéről pazar kilátás nyílik a völgyszorosra. Innen pedig már csak néhány perc az Alba Regia-forrás, aminek a vize sajnos nem iható, de egy kis szusszanásra alkalmas a környék.

A szurdokba a kék kereszten vissza lehet térni, a piros turistaúton viszont ásatások nyomai tekinthetők meg, ahol ősi temetkezési helyeket tártak fel a régészek. Mivel a völgyben meglehetősen kicsik a távolságok, a túrázó könnyen a kiindulópontnál találhatja magát. Átlagos tempóban oda és vissza 1-1 óra alatt megtehető az út. A környéken járva jó célpont lehet még a Fehérvárcsurgói-víztározó és a Károlyi-kastély, ami hotelként működik, de az épület történetét bemutató kiállításnak is helyet ad, a kastélyparkja pedig igazán impozáns.

10 álomszép kirándulóhely itthon, ahol nem lesz tömeg: már várják a turistákat

Belföldön számos olyan úti cél található, amelyet még nem fedeztek fel túlzottan a turisták, ezért biztonságos, kiszámítható kikapcsolódást tesz lehetővé az utazók számára. Itt az idő a meglátogatásukra!

(Borító- és ajánlókép forrása: Indafotó/ Jánosné Martin. Képek forrása: Indafotó/lászló lovag, Országalbum/repműszaki )

• belföld
• bakony
• kirándulás
• panoráma
• erdő
• Utazás