A majki csoda: mesebeli kirándulóhely itthon

Az Oroszlány mellett található majki kamalduli remeteség egyedülálló Európában. Egyedülálló, mert, bár 220 éve elköltöztek belőle a kamalduli szerzetesek, szellemük még mindig a kolostorok falai között él, emellett - annak ellenére, hogy a századok során mindenhogy használták, csak épp rendeltetésszerűen nem - az épületegyüttes viszonylag jó állapotban fennmaradt az utókor számára.

Egy rejtélyes csoport

Az első szerzetesek - hárman - 1735-ben érkeztek Majkra, és az építkezés miatt ideiglenesen a vértessomlói Mária-kápolna mellett laktak. Letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg.

A némaságot fogadott - a népnyelvben ezért néma barátoknak nevezett -, fehércsuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencéseknél jóval szigorúbb, aszketikus rend szerint éltek.

Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy- és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.

Ezenkívül kézműves tevékenységet - fafaragás, festés, fazekasság - is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát, azt, hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással, a kertet körülvevő magas fal biztosította. A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt.

A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete.

Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.

Remeteség az erdő szívében

A remeteség Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, 1733-tól egészen 1782-ig, amikor is II. József megszüntette a rendet. Ezidáig a tervezett húsz remetelakból 17 készült el, a templom állt és működött már, de a konventépület tekintetében, bár kívülről befejezték, a belső munkálatokból még sok minden hátra volt. A majki tervek sajnos nem maradtak fenn, pedig az Esterházy család régense, Balogh Ferenc mindent elkövetett, hogy Pilgram terveit leegyszerűsítse, és befejezze az épületegyüttest.

Miután a rendet felszámolták, az Esterházy család az államtól visszavásárolt elkobzott területet az 1800-as évek folyamán először posztógyártás céljára adta bérbe, majd később átalakította azt saját ízlése és a kor divatja szerint vadászkastéllyá.

A háború után kezdődött az igazi kálvária: a bányászat sem tett jót a műemléknek, dacára annak, hogy a bánya az akkori lehetőségekhez mérten körültekintően járt el. A remeteség ekkoriban többek között bányászlakásoknak adott otthont, ám az idők során szakközépiskolaként és katonai fogdaként is funkcionált.

Különös műemlék, különleges kirándulóhely

A remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága - 2007-ig Műemlékek Állami Gondnoksága - vagyonkezelése alatt áll. 2004-ben elkezdődött a kolostort körülvevő park és kert régészeti kutatása, ezzel egyidejűleg pedig az épületek diagnosztikai feltárása, a falkutatások és a szerkezeti vizsgálatok sora, nem utolsósorban pedig a tetőszerkezetek faanyagvizsgálata. Bár az épületegyüttes a maga sajátos hangulatával és regénybe illő környezetével is ámulatba ejti az idetévedő vándort, a helyiek igyekeznek élővé varázsolni a helyet.

2005 nyarával kezdődően minden június derekán megrendezik a Kamalduli Napokat - az alapító, Szent Romuald napjához kötődően -, amikor is megnyitnak egy-egy új kiállítást, emellett évente kétszer nagyszabású biofesztiválnak ad otthont a kolostor udvara, valamint az azt körülvevő park, az esetenként több mint kétezer idelátogató nagy örömére.

A remeteséget napjainkban az Angolparkon keresztül közelítheted meg, ahol, ha kerékpárral érkezel, tárolót is biztosítanak számodra. A belépőjegyet a 14-es cellaházban vásárolhatod meg, ahol információs központot is találsz, továbbá a helyhez kötődő ajándéktárgyakat is vásárolhatsz. Idegenvezető is rendelkezésedre áll, azonban a remeteséget önállóan is bebarangolhatod, ugyanis a tótól a cellaházakig tíz információs tábla segít az eligazodásban, három nyelven, magyarázó képekkel kiegészítve.

• magyar csodák
• templom
• Utazás