A majki csoda: mesebeli kirándulóhely itthon

Íme, egy furcsa hely, mely varázslatos atmoszférájával és vadregényes környezetével egy pillanat alatt rabul ejt.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Oroszlány mellett található majki kamalduli remeteség egyedülálló Európában. Egyedülálló, mert, bár 220 éve elköltöztek belőle a kamalduli szerzetesek, szellemük még mindig a kolostorok falai között él, emellett - annak ellenére, hogy a századok során mindenhogy használták, csak épp rendeltetésszerűen nem - az épületegyüttes viszonylag jó állapotban fennmaradt az utókor számára.

Egy rejtélyes csoport

Az első szerzetesek - hárman - 1735-ben érkeztek Majkra, és az építkezés miatt ideiglenesen a vértessomlói Mária-kápolna mellett laktak. Letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg.

A némaságot fogadott - a népnyelvben ezért néma barátoknak nevezett -, fehércsuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencéseknél jóval szigorúbb, aszketikus rend szerint éltek.

Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy- és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.

Ezenkívül kézműves tevékenységet - fafaragás, festés, fazekasság - is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát, azt, hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással, a kertet körülvevő magas fal biztosította. A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt.

A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete.

Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.

Remeteség az erdő szívében

A remeteség Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, 1733-tól egészen 1782-ig, amikor is II. József megszüntette a rendet. Ezidáig a tervezett húsz remetelakból 17 készült el, a templom állt és működött már, de a konventépület tekintetében, bár kívülről befejezték, a belső munkálatokból még sok minden hátra volt. A majki tervek sajnos nem maradtak fenn, pedig az Esterházy család régense, Balogh Ferenc mindent elkövetett, hogy Pilgram terveit leegyszerűsítse, és befejezze az épületegyüttest.

Miután a rendet felszámolták, az Esterházy család az államtól visszavásárolt elkobzott területet az 1800-as évek folyamán először posztógyártás céljára adta bérbe, majd később átalakította azt saját ízlése és a kor divatja szerint vadászkastéllyá.

A háború után kezdődött az igazi kálvária: a bányászat sem tett jót a műemléknek, dacára annak, hogy a bánya az akkori lehetőségekhez mérten körültekintően járt el. A remeteség ekkoriban többek között bányászlakásoknak adott otthont, ám az idők során szakközépiskolaként és katonai fogdaként is funkcionált.

Forrás: hu.wikipedia.org

Különös műemlék, különleges kirándulóhely

A remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága - 2007-ig Műemlékek Állami Gondnoksága - vagyonkezelése alatt áll. 2004-ben elkezdődött a kolostort körülvevő park és kert régészeti kutatása, ezzel egyidejűleg pedig az épületek diagnosztikai feltárása, a falkutatások és a szerkezeti vizsgálatok sora, nem utolsósorban pedig a tetőszerkezetek faanyagvizsgálata. Bár az épületegyüttes a maga sajátos hangulatával és regénybe illő környezetével is ámulatba ejti az idetévedő vándort, a helyiek igyekeznek élővé varázsolni a helyet.

2005 nyarával kezdődően minden június derekán megrendezik a Kamalduli Napokat - az alapító, Szent Romuald napjához kötődően -, amikor is megnyitnak egy-egy új kiállítást, emellett évente kétszer nagyszabású biofesztiválnak ad otthont a kolostor udvara, valamint az azt körülvevő park, az esetenként több mint kétezer idelátogató nagy örömére.

A remeteséget napjainkban az Angolparkon keresztül közelítheted meg, ahol, ha kerékpárral érkezel, tárolót is biztosítanak számodra. A belépőjegyet a 14-es cellaházban vásárolhatod meg, ahol információs központot is találsz, továbbá a helyhez kötődő ajándéktárgyakat is vásárolhatsz. Idegenvezető is rendelkezésedre áll, azonban a remeteséget önállóan is bebarangolhatod, ugyanis a tótól a cellaházakig tíz információs tábla segít az eligazodásban, három nyelven, magyarázó képekkel kiegészítve.

Forrás: hu.wikipedia.org
A remeteség április 1. és november 5. között 10-től 18 óráig mindennap nyitva tart, az idegenvezetés pedig félóránként indul. Egy felnőtt jegy 950 forintba kerül, diákok és nyugdíjasok 650 forintért járhatják be a helyet, de 2200 forintért családi jegyet is vehetsz. További információért kattints ide! »
Cikkünk a Kirándulástervező.hu segítségével készült. Ha szeretnél megtervezni egy hétvégi kirándulást - akár a családdal, akár barátokkal vagy kollégákkal -, emellett meg akarod ismerni hazánk legszebb helyeit, valamint kulturális és természeti kincseit, mindenképp látogass el a Kirándulástervező honlapjára! »
Ezt is szeretjük