Hol élnek kígyók Magyarországon, és milyen a marásuk? Ezt kell tudnod a hazai viperákról

Nemrégiben komoly visszhangot kapott az eset, amikor keresztes vipera mart meg egy magyar túrázót az Alpokban. A kiránduló folytatta útját, ám később olyannyira rosszul lett, hogy mentőhelikopterrel kellett kórházba vinni.

A keresztes vipera Magyarországon is honos kígyófaj, melynek marása nem halálos, a baleset megtörténte után mégis van néhány fontos teendő.

Magyarországon alapvetően két mérges kígyófaj él, emellett több ártalmatlan siklófaj is honos egyes területeken. Aggodalomra azonban semmi ok a túrázás közben, a kígyómarás nemcsak ritka, de még egy esetleges baleset megtörténte esetén sem jár végzetes következménnyel.

Kígyók Magyarországon

Sokaknak egyenesen borsódzik a háta a kígyók és a siklók láttán, ami nem meglepő, ha a világ legerősebb mérgű egyedei közé sorolt királykobrára, fekete mambára, tigriskígyóra, netán épp a hátborzongató Kígyó-sziget arany lándzsakígyóira gondol az ember. A magyarországi kígyófajok ugyanakkor nem ilyen veszélyesek. 

Keresztes vipera

A Magyarországon élő két mérgeskígyó-faj egyike a keresztes vipera, amely különleges mintázata után kapta a nevét, és amely a közelmúltbeli Alpokban történt baleset híréből is ismerős lehet. 

A keresztes vipera Európa és Ázsia számos országában elterjedt, elsősorban síkvidéki erdőkben, de akár 2000 méteres magasságig is találkozhatnak vele a természetjárók. Magyarországon többek közt a Zempléni-hegységben, a Tiszánál és Dél-Dunántúlon is több helyen megfigyelhető. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 250 ezer forint.

A keresztes vipera marása nagy kellemetlenséggel járhat ugyan, de ritkán életveszélyes. Mérge meglehetősen alacsony toxicitású, ám hosszan tartó tüneteket és részleges bénulást is okozhat, amelyből lassan épül fel az elszenvedője. A marás után ezért nagyon fontos sürgősségi ellátást kérni, az ellenszérumhoz kórházakban lehet hozzájutni. 

A marás látványos tünetekkel jár, a bőrfoltok mellett erős fájdalom, végtagi duzzadás, zsibbadás, sebesedés, ritkán szövetelhalás léphet fel. Allergia esetén veszélyesebb a probléma, anafilaxia, hányás, hasmenés, láz, inkontinencia, angiödéma a fej egyes részein, gyorsuló pulzus, tudatvesztés jelentkezhet. A megfelelő orvosi kezelés elengedhetetlen.

Rákosi vipera

Magyarországon a másik elterjedt mérges kígyó a rákosi vipera, amely viszont kizárólag a Kárpát-medencében ismert, főleg itthon és Románia területén. Elsősorban a gyepvidékek lakói, élnek egyedei a nyugati nedves réteken és a kiskunsági száraz talajon is. A faj ritkasága miatt fokozottan védettnek számít, eszmei értéke egymillió forint.

A rákosi vipera még a keresztes viperánál is ártalmatlanabb, mérge gyenge, rendkívül alacsony toxicitású, és rejtőzködő életmódjából adódóan a konfrontáció esélye is kisebb. A marást követően helyi duzzanat és egy-két hétig tartó fájdalom lép fel, gyengébb immunrendszerűeknél is csak enyhe rosszullétet eredményez a baleset. Az erős toxicitás hiánya miatt ellenméreg sem elérhető rá, allergiás tünetek esetén kell orvoshoz fordulni vele.

Magyarországon sokkal gyakoribb eset, hogy az ember nem egy viperafaj egyedébe, hanem siklóval találkozik az erdőkben, ártéri ösvényeken, gyepvidékeken tett túrája során.

Különösen gyakori az erdei sikló, a vízi-, a réz-, a kockás, illetve a kaszpi haragossikló, ám természetesen ezek egyike sem rendelkezik veszélyes méreggel. Azt azonban nem szabad elfelejteni: az ország minden őshonos hüllőfaja védett, tilos azokat elpusztítani.

Olvass tovább: a szakértő véleménye a cselőpókról

A szongáriai cselőpók egyre gyakrabban fordul elő az ember környezetében. Arachnológust kérdeztünk, mennyire veszélyes.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kígyó
• vadállat
• magyarország
• állatvilág
• Utazás