Imádják a túrázók a legbátrabb magyar falut: Kercaszomor az Őrség egyik gyöngyszeme

Az Őrség gyönyörű vidéke nem véletlenül közkedvelt a turisták körében. Apró, csendes mesefalvai és a hullámzó völgyek látványa megnyugtatja a lelket. Mivel már sokan felfedezték maguknak a környéket, itt is egyre nehezebb olyan helyet találni, ahol még elbújhat az ember a világ elől.

Bár Szalafőn vagy Őriszentpéteren könnyű belefutni a nagy turistatömegbe, bőven akad még háborítatlan település a vidéken. Az egyik legjobb példa erre Kercaszomor, amit nemcsak adottságai és páratlan hangulata, de büszke múltja miatt is érdemes megismerni.

Kercaszomor, a legbátrabb falu

A szlovén határ szomszédságában fekvő település egykor két önálló falu volt: Kerca és Szomoróc az Árpád-kor óra fontos védelmi szerepet töltött be. A hősi tett mégis 1920 augusztusához köthető. Egy évvel korábban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság az ideiglenes határt megsértve megszállta Szomorócot.

A szomoróci lakosság a kercai határőrség katonáival összefogva szállt szembe a kisantant megszállóival, akik a fegyvereiktől is megszabadulva Domonkosfáig menekültek.

A felkelést akkor mégis néhány órán belül leverték a túlerőben lévő jugoszláv csapatok, a magyarokat Muraszombaton bebörtönözték, kegyetlen körülmények között, és csak akkor szabadulhattak, amikor Szomorócot 1922-ben ismét teljes joggal Magyarországhoz csatolták. 

A határmegállapító döntésben nagy szerepet játszhatott a szomoróciak bátor kiállása is. Zsiga Tibor történész kezdeményezésére - a balassagyarmati legbátrabb város címének példájára - Kercaszomor is kitüntetést kapott 2008-ban: a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címét.

Kercaszomor látnivalói

A hőstett emlékére emelt népi harangláb, a Kerca és Szomoróc határán állított emlékoszlop és a Tisza István-emlékfa ma is fontos látnivalója a falunak. Kercaszomor nagy múltú református és Páduai Szent Antal katolikus temploma mellett több különlegességet is rejt a látogatók számára.

A település közelében, a Pusztatemető nevű, erdős területen találhatók az Árpád-kori Szent Vencel-templom romjai. A földsáncok még halványan mutatják az elhagyatott község, Szentviszló és a Kerca-őrség templomát, mely egykor fontos egyházashelynek és tájékozódási pontnak is számított.

Túra az őrségi faluban

A faluban a hagyományos népi építészetre is lehet példát találni: a kercai falurész csaknem százéves kódisállásos portával is büszkélkedhet. Szomoróc mellett pedig egy sökfás temető található, amit az egykori őrségi reformátusok sírjához állított süvegfás fejfák tesznek érdekessé.

A települést több túraútvonalon is be lehet járni: a Fürge cselle tanösvény a Kerca-patak környékét mutatja be gyalogtúrázóknak, míg a Szomoróczi tanösvény a falu múltjába enged betekintést, de elvisz egészen a Pusztatemetőig. A nagyjából három-három kilométeres utak egy körtúraként is megtehetők.

A kercaszomori kirándulás keretében érdemes ellátogatni a szlovén-magyar határig, itt ugyanis egy emlékoszlop és egy pihenőpark áll, ami a béke fontosságára hívja fel az utazó figyelmét. A települést érinti a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, illetve a Via Sancti Martini, vagyis a Szent Márton európai kulturális útvonal is.

Habár sokan az autót választják az őrségi úti célokhoz, Kercaszomorra is eljuthatsz nélküle, bár egy kis előzetes tervezést igényel. Ha Budapestről indulsz, átszállás nélkül csak két járatot találsz Őriszentpéterig, ami így is négy-öt óra utat jelent, innen pedig még 10 perc úttal, de ugyancsak ritkán, napi három-öt buszjárattal közelíthető meg Kercaszomor. Az eldugott kis faluban viszont garantáltan megleled a háborítatlan békét.

(Képek:  Facebook/Kercaszomor, a legbátrabb falu, Wikipedia/Pásztörperc.)

• történelmi látnivalók
• pihenés itthon
• őrség
• falu
• túra
• hagyomány
• falusi turizmus
• Utazás