Képeken az ország egyik legszebb kirándulóhelye

A Vas megye déli sarkában elterülő tájegységet az utóbbi években egyre többen választják nyaralásuk helyszínéül, sőt, jó néhány család dönt úgy, hogy végleg ideköltözik.

A mintegy húsz faluból álló vidék természeti értékei az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt állnak, de az élővilág kincsei mellett kulturális és történelmi látnivalókat is bőven találsz, ha a környéken kirándulsz. Például a következőket.

A veleméri freskós templom

Az 1270-ben épült, kora gótikus templom a magyar művészettörténet egyik kiemelkedő alkotása, a belső falait díszítő freskók az ország legteljesebb, épségben fennmaradt középkori falfestményei közé tartoznak. A képeket a környék számos templomában alkotó nagyszerű művész, Aquila János készítette 1377-78-ban, a többi templom ma Szlovéniában és Ausztriában található. A ma már sok helyen homályos és töredékes képek a 19. század második felében - az akkor készített rajzok tanúsága szerint - még lényegesen jobb állapotban voltak.

Felsőszeri házak Szalafőn

Ez az egyetlen olyan településrész, azaz szer az Őrségben, mely szinte csak szép, régi házakból áll. Ha itt jársz, sokat megtudhatsz a hagyományos őrségi építészetről.

Figyeld meg a környéken több helyen is előforduló úgynevezett kódisállásos házat, melynek bejárata elé - a nagyobb nemesi udvarházak mintájára - fehér oszlopos kis tornácot emeltek.

Egyes elméletek szerint a 19. században elterjedt háztípus neve onnan ered, hogy annak idején a vándorok - koldusok - az ilyen fedett tornácok alatt húzták meg magukat. Szalafő a nevét egyébként a Zala folyó közeli forrásáról kapta.

Nagyrákosi tájház Alsószeren

Bátran kijelenthető, hogy ez a legszebb őrségi tájház, egy muskátlival és szárított kukoricával díszített igazi kis ékszerdoboz. A kulcsot a polgármesteri hivatalban lehet elkérni. A falu a tájház mellett Közép-Európa leghosszabb, 1400 méteres vasúti völgyhídjával is büszkélkedik. A hidat 2001-ben építették meg a Szlovéniába vezető új vasútvonal részeként.

Habán kerámia Veleméren

A Magyarországra német nyelvterületről érkezett, anabaptista vallású habánok a 16. században az ország több pontján telepedtek le, egyebek mellett az Őrségben is. A közösség leginkább színes kerámiáiról vált ismertté, amit manapság azonban már csak kevés helyen készítenek. Az Őrségben a habán kerámiakészítés hagyományát a Veleméren élő Dávid Éva fazekasművész folytatja, aki emellett olasz reneszánsz minták alapján is készít szintén nagyon szép kerámiákat. A műhely a főúttal párhuzamosan futó felső úton található.

Még egy bűbájos hely

Ha kirándulnál egyet, és hasonlóan szép helyet keresel, vedd célba Zengővárkonyt, de előtte nézd meg róla készült videónkat.

Pankaszi és kerceszomori haranglábak

Az őrségi református közösségek több helyen építettek maguknak fából készült, a templomtól különálló haranglábakat, kőtornyot ugyanis sokáig csak katolikusok emelhettek. A népi építészet ezen remekművei közül a pankaszi, úgynevezett szoknyás harangláb a leglátványosabb, és egyúttal a legrégibb. 1755-ben épült, nevét a rozsszalmából készült alsó tetőrész formájáról kapta.

A Kercaszomor Szlovénia felé eső végén álló, 1877-ben épült haranglábat szintén érdemes útba ejteni. A falu 1920 és 1922 között Jugoszláviához tartozott, de a helybéliek fegyveres ellenállásának eredményeként a határt sikerült egy kicsit eltolni. A Magyarországhoz való visszatérés emlékét az 1922-ben beszerzett harang és a nemzeti színű koszorúk őrzik.

Cikkünk Farkas Zoltán Hosszú hétvégék Magyarországon című könyve alapján készült, mely a JEL-KÉP Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: www.orszagalbum.hu, Thief, bau, CIX688, pirosmegane; hu.wikipedia.org Kercaszomor szócikke, Csurla.

• hagyomány
• falu
• hazai kirándulóhely
• túrák
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• őrségi nemzeti park
• Utazás