Képeken a kettétört magyar város

A szlovák-magyar határvonal mentén, Komáromban épült ki egykor a magyar Gibraltárnak is nevezett erődrendszer, mely joggal pályázik a világörökségi címre. Komárom, az erődök városa egy ősidők óta fontos, hadi és kereskedelmi útvonal metszéspontjában épült, és ez meghatározta a település újkori történelmét is. Ha egy olyan magyar városban akarsz kirándulni, mely e világörökségi cím reményteli várományosaként hamarosan világhírnévre tesz szert, vedd célba Komáromot és legszebb látnivalóit!

A kettészakított város

Komárom ma virágzó kisváros, gyógyfürdővel és egyedülálló erődrendszerrel. A Duna túlpartján fekvő szlovákiai Komárno hasonlóan kedves település. A trianoni döntésig a most odaát fekvő terület volt Komárom, és a most hozzánk átnyúló rész Komárom elővárosa.

A Magyarországon maradt elővárosokból fejlődött ki a mai Komárom. Az eredeti városmag tehát - amit Révkomáromként emlegetnek - a trianoni, illetve a révhatáron túlra került. Ott született Jókai Mór, Lehár Ferenc, és ott tanult Selye János, a stresszelmélet kidolgozója, akinek nevét a 2004-ben Komárnóban nyílt magyar nyelvű egyetem is felvette.

Komárom az északi városrészt - a mai Komárnót - háromszor veszítette el. Először 1919 tavaszán, amikor a csehszlovák hadsereg lerohanta, másodszor, amikor 1920-ban a trianoni szerződés ezt az állapotot megerősítette.

Az első bécsi döntés értelmében Komárnót 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, ám a második világháború utáni rendezés nyomán harmadszor is kettészakították a várost. A két városrészt összekötő Erzsébet híd ezért szimbolikus jelentőségű.

A Jókai-örökség

Jókai Mór, az író géniusz Komáromban - pontosabban a mai Komárnóban - látta meg a napvilágot 1826-ban. Az író emlékét őrző tárgyak ennek megfelelően jórészt ott találhatók. A Zichy-palotában van Jókai emlékszobája, az egykori szülőháza helyén álló ház falán emléktábla, a Duna Menti Múzeum udvarán pedig Jókai bronzszobra látható.

Még egy világhírű hely

A pécsi sírkamraegyüttest szintén az egyik legjelentősebb közép-európai műemlékként ismeri a világ. Nézd meg róla készült videónkat!

A világhírű erődrendszer

A komáromi vár erődjellegét csak a napóleoni háborút követően nyerte el. A történet egy váratlan fordulatnak volt köszönhető: 1809-ben I. Ferenc császár kényszerűségből hagyta el bécsi palotáját, és Komáromba menekült egész udvartartásával, miután Napóleon seregei elfoglalták Bécset.

Így a komáromi vár nem csupán a Habsburg Birodalom szíve, hanem a Napóleon elleni hadműveletek irányításának központja is lett. Ekkor ismerte fel a császár Komárom különleges földrajzi adottságait, és parancsba adta, hogy itt épüljön fel a birodalom és egyben Közép-Európa legnagyobb erődrendszere.

Megerősítették a Duna jobb partját - itt épült fel a Csillag-, a Monostori- és az Igmándi-erőd -, illetve a Vág bal partját, és a Nádor-vonallal a várat is bekapcsolták az erődítményrendszerbe, melynek teljes körhossza így 14 kilométer volt, és nem kevesebb mint 200 ezer katonát tudott befogadni.

A magyar Gibraltár

Az erődök hatalmas épületrendszereit földdel fedték be, így azok kívülről gyakorlatilag láthatatlanok voltak. Az utolsóként felépült Monostori-erődöt a Duna Gibraltárjának is nevezik, mivel a háromszintes, úgynevezett parancsnoki torony - más néven dunai bástya - falán 78 ágyúlőrés tátong, mely képes volt az egész Dunát tűz alá venni.

A komáromi erődök össztüzei a Dunán gyakorlatilag teljes zárlatot eredményezhettek. Az erődrendszer teljes területe 70 hektár, ennek több mint kétharmada látogatható.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, Charlieboy, ROBIKA, lala, Charlieboy; hu.wikipedia.org, Sóhivatal.

• világörökség
• magyar város
• történelmi látnivalók
• különleges épület
• magyar csodák
• Utazás