Titokzatos kelta várrom a Mecsekben: Szent István unokája itt született a hagyomány szerint

Magyarország bővelkedik történelmi emlékekben, a középkori műemlékektől a Római Birodalom maradványaiig, sőt, őskori lelőhelyekben sincs hiány. 

Bár a keltákat sokan automatikusan Írországgal és a misztikus druidákkal társítják, ez az indoeurópai népcsoport a vaskorban Magyarország egyes területein is élt. Az alábbi helyeken régészeti leletek és vármaradványok bizonyítják, hogy virágzott a kelta kultúra, de ha másért nem is, a csodás túraútvonalak és a festői völgyek miatt érdemes meglátogatni őket.

Várhely, Sopron

A Várhely a Soproni-hegység 482 méter magas csúcsa, a nevét a körülötte épült vaskori, kelta földvárról kapta. Mivel a hegycsúcson található, fából épült Várhely-kilátó a legmagasabb a környéken, így remekül belátható a soproni hegyvidék, a Fertő tó és a Hanság is. 

A földvár mellett több halomsír is található, melyek szintén a keltákhoz köthetők. A környék kifejezetten kedvelt a túrázók körében, érdemes a Ciklámen tanösvényt választani, mert ez érinti a kilátót és a halomsírokat is, valamint könnyed, kellemes túrát ígér.

Réka-vár, Mecseknádasd

A Kelet-Mecsekben megbújó Réka-vár megépítéséről nincsenek pontos információk, több elmélet is fennáll a keletkezését illetően. Az egyik elképzelés szerint kelta vagy illír eredetű, míg mások a 9. századból származó frank várnak tulajdonítják a romokat. A hagyomány szerint itt született skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki apja, Száműzött Eduárd, halála után anyjával, Ágotával  Angliába ment, és ott hozzáment III. Malcolm skót királyhoz. 

A várból valójában csupán egy szerény kőhalom maradt, ahol egy, a Margit emlékét őrző táblácska áll. Azonban már csak a környék miatt is megéri elkirándulni, hiszen az ország egyik legszebb völgyében található.

Stefánia-sánc, Balatonföldvár

Régészeti leletek alapján az időszámítás előtti 4. században a kelta kultúra virágzott a mai Balatonföldvár területén.

Az itt található kelta sétány a Petőfi utca folytatása, elején a Széchenyi család által a 19. században építtetett kápolna áll. A Stefánia sánc az egykori kelta kori földvár sánca, mely környezetéből kiemelkedik, így végigsétálva rajta remek kilátásban lehet része az embernek. 

Kelta leletek Bükkábrányból

2017-ben a bükkábrányi lignitbánya alatt az ásatás során egy kelta településrészletre bukkantak, mely a 3. vagy a 4. századra tehető, és szkíta nyomokat is tartalmazott. A leletek közt kelta házakat, kemencéket, agyagedényeket és ékszereket is találtak.

Sőt, ugyanott a környéken Árpád-kori leletekre és egy szarmata település nyomaira is bukkantak. Nem csoda, hiszen előnyös földrajzi helyzete miatt a Bükkalja minden korban sűrűn lakott volt.

Az ország tájsebei, amik emlékezetes kirándulást ígérnek

A legtöbb hely a bányászatnak esett áldozatul, de a hulladéklerakók is súlyos problémát jelentenek. Az emberi kéz által megsebzett vidék ettől még gyönyörű, de több tiszteletet érdemelne. 

(Borítókép: Réka-völgy, Teteneverdle / Indafotó. Képek: Pocak47 / Indafotó, Teteneverdle / Indafotó)

• magyarország
• túra
• kirándulás
• vár
• kelta
• mecsek
• Utazás