2 gyönyörű, de félelmetes bányató Magyarországon: kihagyhatatlan természeti csodák

Igéző színükkel és festői környezetükkel Magyarország két legnépszerűbb tava a rudabányai bányató, illetve a Megyer-hegyi tengerszem. 

A rudabányai bányató Kazincbarcikához közel található, ám türkiz vizével már-már egy trópusi tengerpartot idéz. A Megyer-hegyi tengerszem pedig a Zemplénben terül el 324 méter magasan, és az ország egyik legjelentősebb földtani csodája.

Magyarország legmélyebb tava nem veszélytelen

Az országban egyedül Rudabányán volt vasércbányászat, és a tó a bányászat megszűnése után, 1985-ben alakult ki a bánya gödrében. A tavat nem csupán kristálytiszta vize jellemezi, hanem a meredek sziklák is, melyek körülveszik: ezek szintén a bányaművelésből maradtak fenn. Némi időbe telt, míg az élővilág magához tért a tó körül, de ma már többek közt akác-, fenyő- és nyárfa is megtelepedett a talajon. A tó átlagos szélessége 80 méter, legmélyebb pontja pedig eléri a 60 métert is, így ez az ország legmélyebb állóvize.

Ezért nem meglepő, hogy sokak szerint ez Magyarország legfélelmetesebb tava. A felszín alatt megbújó éles sziklák, a hirtelen mélyülő és meglehetősen hideg víz miatt egész évben tilos a fürdőzés, de ennek ellenére történtek már balesetek itt.

A több millió éves Rudi otthona

Rudabánya egyik fő ismérve, hogy itt fedezték fel a Rudapithecus-leletet, a több millió éves emberszabású majom maradványait. Az őskor iránt érdeklődőknek mindenképp ajánlott felfedezni a Rudapithecus Látógatóközpontot, ahol megtekinthető a lelőhely.

Célszerű végigsétálni a tanösvényen is, mert így a kirándulók elé tárul a tó csodálatos panorámája. A bányató jelenleg magánkézben van, de szabadon látogatható, ha az illető előre jelzi szándékát a rudabányai múzeumban.

A Hegyalja csodája a Megyer-hegyi tengerszem

A simán csak Tengerszemként is emlegetett gyönyörű tó egy elhagyatott bánya medrében keletkezett, ahol 1907-ig malomköveket fejtettek. A bányászok a riolittufába vájt kis fülkékben laktak, ezek közül néhány még ma is látható. A mélysége 6,5 méter, azonban a körülötte magasodó látványos sziklafalak magassága néhol a 70 métert is eléri.

A tavat és környékét 1977-ben természetvédelmi területnek nyilvánították, és a túrázók egyik legkedveltebb célpontjává vált. A fürdőzés nem ajánlott, ennek ellenére mindig akadnak, akik nem követik a szabályt, és sajnos itt is előfordult már, hogy valaki belefulladt a tóba.

A kirándulók kedvence: így lehet megközelíteni

A tavat jól kiépített turistaösvényen lehet megközelíteni többféle irányból is. Sárospatak belvárosától a piros jelzést kell követni, de Károlyfalváról is elérhető, sőt, ez utóbbi valamivel rövidebb. Az ösvényen végiggyalogolni már önmagában egy élmény, hiszen néhol egészen keskeny utakat vágtak a kőzetbe. A vízhez közel parkolót alakítottak ki, innen a tó körbesétálása körülbelül 1 vagy 1,5 órát vesz igénybe. A tájékozódást információs táblák is segítik.

Mintha lándzsákat szúrtak volna a világ legkülönösebb állóvizébe

Vagy legalábbis úgy tűnik, mintha fejjel lefelé nőnének a fák Kazahsztán leghíresebb tavában, a Kaindy-tóban. Képeken az egyik legfurcsább tó, ami elképesztő természeti csoda.

(Képek forrása: Getty Images, LADYBUG68 / Országalbum)

• magyarország
• rudabánya
• rudabányai bányató
• tengerszem
• zemplén
• Utazás