Kisvasút 320 méter mélyen és csónakázás a bányában: Lengyelország nem csak városnézéssel vár

A Dél-Lengyelországban található Felső-Szilézia ideális azoknak, akik pár nap alatt szeretnének elmerülni pár száz ezres lakosú városok múzeumaiban, kávézóiban, éttermeiben és régi épületei között, de friss, hegyi levegőt is szívnának, átmozgatnák magukat a zöldellő hegyekben. A régió igazi kuriózumai az aktív vagy a kitermeléssel már leállt bányák is.

A tartomány Csehországgal és Szlovákiával is határos, de erőteljesen formálta a porosz és német befolyás is. Katowice a gazdasági, ipari, kulturális és közigazgatási központja, ahonnan a PR in Hungary és Polish Tourism Organization jóvoltából négy nap alatt felfedezhettem a várost és környékét.

Katowice és környéke

Felső-Szilézia legfontosabb iparágai közé tartozik a szénbányászat, illetve a vas- és acélgyártás, de Katowicét senki ne gondolja szürke, unalmas városnak. Tele van zöld parkokkal, a területének 42 százaléka zöld, a Murckowski erdőben több száz éves bükkfák állnak, és gyógynövények nőnek. Az ipari területeket is újragondolták, minden szempontból zölddé tették.

A körülbelül 300 ezres település Kulturális zónájában a kilencvenes években még szénbánya működött, míg ma itt található a Nemzetközi Kongresszusi Központ, a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának koncertterme és a Sziléziai Múzeum, aminek művészeti kiállításai az európai nagyvárosokhoz szokott művészetkedvelőket is órákra lekötik a föld alatt található termekben. 

Iparterület volt a több mint 600 hektáros Sziléziai Park is, ami majdnem kétszer akkora, mint a New York-i Central Park, és amit az ötvenes-hatvanas években a helyiek kezdtek el élhetővé tenni. A rózsakertet a mai napig kertészek és lelkes amatőrök egyaránt gondozzák. A kisebb-nagyobb tavakkal, a bokros és erdős területekkel a park a 30 fok feletti nyári kánikulában is igazi menedéket jelent a városiaknak, a fák között augusztus utolsó napjaiban is kellemesen borsódzott a bőröm a hűvös levegőtől. 

A parkban vidámpark, állatkert, különböző sportlétesítmények, köztük az 55 ezer főt befogadó Sziléziai (Śląski) stadion, éttermek, kávézók és planetárium is található - utóbbi gyereknek és felnőtteknek szóló, a lengyel mellett különböző világnyelveken hallható előadásokkal. A park nagyságát leginkább a magasból, az Elka felvonóról láthatjuk, amire zárt kabinokba is felszállhatunk, ha a klasszikus sífelvonón nem érezzük magunkat komfortosan a magasban.

Az éjszakai életet a Mariacka utcában fedezhetjük fel, a sétálóutcán egymást érik a bárok. Koktélozhatunk is, de természetesen a legtöbben söröznek, még az édes és a különleges ízeket kedvelők is megtalálják a számításaikat, így mangós vagy ice tea-s IPA sör is szerepel a kínálatban. A pultosok segítenek, ha katowicei vagy környékbeli sörgyárak termékeit kóstolnánk meg.

Előtte ne hagyjuk ki a vacsorát, ajánlom Szilézia egyik specialitását, a sziléziai húsroládot krumplis gombócokkal és lila káposztával.

Nikiszowiec

Katowice keleti részében egy önálló kis városkát találunk: Nikiszowiecet 1908 és 1919 között a Georg von Giesches Erben bányászati és kohászati konszern építtette a munkások lakótelepeként. A lakbér a fizetésüknek csak mindössze tíz százalékát tette ki, és ezért az összegért a korban modernnek számító épületekben lakhattak: míg máshol kútból húzták a vizet, és az illemhely az udvaron kapott helyet, itt a folyosó végén folyóvíz és vécé is szolgálta a kényelmet.

Iskolák, kórház, rendőrség, fogadó, étterem, posta, üzletek, mosoda is épült, és 1927-re a Szent Anna-templom is elkészült. A bányabezárások után a lakónegyed hanyatlásnak indult, aki tehette, elköltözött, mára viszont ismét megtelt élettel. A művészek és a gyerekes családok, a csendre és nyugalomra vágyók szívesen laknak itt, bár mára Nikiszowiec népszerű turisztikai látványosság lett, a kíváncsiskodók néha zavaróak lehetnek. 

A háromszintes épületek között fákkal és bokrokkal teleültetett parkok törik meg a macskaköveket, de szinte minden ház elé, ablakba, erkélyre virágokat ültettek, a barna téglák uralmát piros ajtók és ablakkeretek színesítik, míg néhány helyen zöldeket is látunk: az előbbiek a szénbányászok, az utóbbiak az acélmunkások otthonait jelölik. A lakónegyed úgy néz ki, mint egy mézeskalács elemekből épült kisváros. 

Cieszyn

Katowicétől 90 kilométerre, kevesebb mint másfél órányira található Cieszyn. Keresztülfolyik rajta az Olza-folyó, ami államhatár Lengyelország és Csehország között: a bal parti városrész, Český Těšín ma Csehországhoz tartozik. A várhegyen található többek között Szent Miklós 9. századi, román rotundája, ami a 20 zlotys bankjegyet is díszíti, a Piast-torony, egy mai napig épen maradt, gótikus vártorony a 14. századból, valamint egy 1846 óta működő sörgyár is.

Cieszyn a németek által legtovább, 1945 májusáig megszállt lengyel város volt, ennek ellenére megúszta a II. világháború pusztításait. Az óvárosban számos régi épület között sétálhatunk, a színház előtti füvön épp fiatalok piknikeztek. A környező utcában érdekes helyeken szusszanhatunk: beülhetünk a Tramwaj caféba, ami belülről úgy néz ki, mint egy régi, fapados villamos, de bekukkanthatunk egy könyvesbolt-antikváriumba is, ami egyben kávézó is. Az utóbbitól nem messze található Cieszyn Velencéje: egy színes házsor, az ajtókhoz a kis csatornán átívelő hidakon lehet eljutni.

Koniaków

A Katowicétől kétórányira (112 km) található Koniaków a sziléziai vidék sajátosságainak gyűjtőhelye. Egy kisebb látványcentrum jó program a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt: látni birkákat, az emeleten pedig a juhászok életével is megismerkedhetünk. Kipróbálhatjuk, hogyan lehet a gyapjúból fonalat, birkatejből friss sajtot készíteni, amiből kóstolót is kaptam. Az oscypek sajt helyi különlegesség, amit különböző formákban töltenek két-három napra, és van, amelyiket füstölik is.

A látványcentrumtól 50 méterre egy csipkemúzeum áll. 2013-ban öt helyi asszony készítette el öt hónap alatt 50 kilométer cérnából a világ legnagyobb, öt méter átmérőjű, öt kilogrammos csipketerítőjét, ami bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe. 2022 januárjában egy 5,3 átmérőjűt is vittek a dubaji világkiállításra, de azzal a szabályok megváltoztatása miatt nem írták felül a korábbi rekordot, így „csak” A legnagyobb csipke Lengyelországban cím lett az övék.

Koniaków csipkéi az ötvenes években váltak nagyon népszerűvé, még II. Erzsébetnek is készítettek terítőt. A kilencvenes években egy hullámvölgy következett, de a kétezres évektől az újító ötleteknek köszönhetően ismét virágzik a helyi csipkekészítés. 2011-ben a Victoria's Secret Fashion Show-n szerepelt a csipkéjükből készült fehérnemű, 2005-ben Christian Dior alkotott csipkéjükből felsőt, 2018-ban a Paris Fashion Weeken is szerepelt kreáció Koniaków csipkével. Napjainkban birkagyapjúból is készítenek csipkét, ami kabátokat, lábbeliket díszít.

Ha túrázni is szeretnénk, a csipkemúzeumtól nem messze egy könnyen teljesíthető emelkedő visz Ochodzita kilátóponthoz, ahonnan 895 méter magasról csodás panoráma nyílik a környező városokra, völgyekre és hegyekre.

Tarnowskie Góry és Zabrze

Felső-Sziléziában a kitermeléssel már leállt és még működő bányákban is alámerülhetünk. Tarnowskie Góry város ezüstbányáját jól védte Szent Barbara, mert a mélyben egyetlen bányász sem veszítette életét. Más helyekkel ellentétben itt sosem dolgoztak sem gyerekek, sem lovak. A százperces vezetett túra utolsó szakaszán egy mesterséges kis vízi csatornán csónakkal utazhattam, eveznem sem kellett. A bányában tíz fok az állandó hőmérséklet, az itt-ott csöpögő és csordogáló víz hatfokos. Nyáron is érdemes magunkkal zárt cipőt és meleg ruhát vinni, a bő másfél óra végére így is alig éreztem a lábujjaimat.

Guido Henckel von Donnersmarck 1855-ben Zabrzéban megnyitott szénbányája, amely ma az ő nevét viseli, csak 20 perc autóút Tarnowskie Góryból. Ez Európa legmélyebben fekvő, látogatható bányája, a hőmérséklet itt 13 és 16 fok közötti. 320 méter mélyen beülhettem a kávézójába, de ebben a mélységben időnként koncerteket is lehet hallgatni, DJ-k adnak partikat, de akár esküvőre is kibérelhető egy jól felszerelt terem. A vezetőnk, Arleta régebben a bányában dolgozott, így első kézből tudott érdekességekkel szolgálni. Zabrzéban víz helyett a levegőben siklottam egy szakaszon egy mini függővasúttal. 

Ha ebédelni vagy vacsorázni szeretnénk, a bányák látogatása után egyedi helyszín a Szyb Maciej étterem, ahol kipróbáltam a savanyú zablevest hátszalonna-ropogóssal és burgonyával, illetve a vadhúspörköltet gyökérzöldségekkel. 

A cikkben szereplő fotók szerzői jog védelme alatt állnak.

A görbe erdő Lengyelországban

Lengyelország görbe erdeje, Krzywy Las az ország északnyugati részén, Gryfino városának közelében keletkezett. A különleges kinézetű fenyves kialakulásának okát a mai napig rejtély övezi, eredetéről az idők folyamán többfajta elmélet született.

• lengyelország
• felső-szilézia
• katowice
• nikiszowiec
• cieszyn
• koniaków
• tarnowskie góry
• zabrze
• bánya
• kisvasút
• bányászat
• Utazás