Meglepődsz, ha megtudod ezt az izlandiakról – 9 furcsa szokás, amit kevesen tudnak róluk

Háromnapos lakoma, különleges névadási rendszer, babák a szabadban: Izlandon egészen más szabályok szerint zajlik az élet.

9 furcsa szokás, amit kevesen tudnak az izlandiakról
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Izlandot legtöbben a lélegzetelállító vízeséseiről, a gejzírekről, a sarki fényről és a fekete homokos tengerpartokról ismerik. A tűz és jég szigete azonban nemcsak a természeti csodáiról híres, hanem egészen különleges, néha meglepő hagyományairól is.

Egy alig 402 ezres országban a közösség ereje, a természet közelsége és az évszázados tradíciók máig meghatározzák a mindennapokat. Vannak szokások, amelyek a turistáknak kifejezetten furcsának tűnhetnek. Íme néhány meglepő izlandi szokás, amelyeket kevesen ismernek, pedig mindegyik sokat elárul az ott élők gondolkodásáról és életmódjáról.

Az izlandiak furcsa szokásai

A háromnapos ételfesztivál

Február vége és március eleje között az izlandiak három különleges napot ünnepelnek: a Bolludagurt (Zsemle napja), a Sprengidagurt (Húshagyókedd) és az Öskudagurt (Hamvazószerda). Itt azonban a Hamvazószerda nem a böjt kezdete, hanem egy háromnapos lakoma zárónapja. Ilyenkor mindenki szó szerint degeszre eszi magát édes és sós finomságokkal. A Húshagyókedd szó szerinti fordítása akár „Egyél, amíg szét nem pukkadsz nap” is lehetne – ilyenkor hatalmas adag sózott hús és borsó kerül az asztalra, ellensúlyozva az előző napi cukordömpinget. A harmadik nap egyfajta izlandi Halloween: a gyerekek jelmezbe öltöznek, boltokba járnak énekelni, és édességet kapnak érte. 

Az őszi juhterelés

Szeptemberben és októberben Izland vidéke igazi ünnepi hangulatba kerül: ilyenkor rendezik meg a juhtereléseket. A nyár folyamán az izlandi juhok szabadon kóborolnak a hegyekben. A gazdák, a családtagok és a barátok összefogva gyűjtik össze őket. A juhokat speciális karámokba terelik, ahol szétválogatják őket. Ez egyszerre közösségi esemény és fontos mezőgazdasági hagyomány.

Különleges névadási rendszer

Izlandon nincsenek hagyományos értelemben vett családnevek. A gyerekek általában az édesapjuk keresztnevéből kapják a „vezetéknevüket”, amelyhez a fiúknál „-son”, lányoknál „-dóttir” végződés kapcsolódik. Ha például Freyr Jónsson és Anna Þorsteinsdóttir gyermeke Björn, akkor a kisfiú neve nagy valószínűséggel Björn Freysson lesz. A házastársak nem veszik fel egymás nevét. mindenki megtartja a sajátját. Izlandon a név valóban személyes identitás.

Fél évük van nevet adni a gyereknek

Az izlandi szülők nem sietnek a névadással. A baba nevét sokszor csak a keresztelőn vagy névadó ünnepségen jelentik be, ami akár hónapokkal a születés után is lehet. Jogilag a szülőknek hat hónapjuk van arra, hogy hivatalosan bejegyezzék a gyermek nevét. Egyesek szerint emiatt sok izlandinak olyan beceneve van, amely teljesen független a hivatalos nevétől. Egyszerűen ráragadt, amíg vártak a végleges névre.

Feminashop termékajánló
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: igen

Babonák az időjárásról

Izlandon az időjárás szeszélyes, ezért nem meglepő, hogy számos babona kötődik hozzá. Például tilos rálépni egy fekete bogárra, mert esőt hoz. Ugyanígy nem szabad a gereblyét fogával felfelé hagyni, mert az is esőt jelent. Az álmoknak is nagy szerepük van: ha valaki fehér juhokról álmodik, másnap valószínűleg havazni fog.

A babák a szabadban alszanak

Sok külföldi megdöbben, amikor azt látja, hogy az izlandi babák a szabad levegőn alszanak. A helyiek szerint a friss levegő segíti a hosszabb és nyugodtabb alvást, valamint az egészséges fejlődést. A szokás még abból az időből ered, amikor a házak zsúfoltak és füstösek voltak, a tuberkulózis pedig komoly veszélyt jelentett. Ma is gyakori, hogy a vastagon bebugyolált csecsemők babakocsiban szundítanak a ház előtt – ami a turistának szokatlan, az az izlandiaknak teljesen természetes.

Belégzés közben is beszélnek

Az izlandi nyelv ritmusához illeszkedik egy különös jelenség: néha belégzés közben mondanak ki rövid szavakat. A „já” (igen), „nei” (nem) vagy „jæja” (na jó) gyakran egy gyors beszippantás közben hangzik el. A látogatóknak ez apró sóhajnak tűnhet, de az izlandiak számára teljesen hétköznapi beszédforma.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Babonák az otthonról

Új házba költözéskor először kenyeret és sót kell bevinni, hogy soha ne legyen hiány élelemben. Kést viszont nem szabad ajándékba adni, azt mindig meg kell vásárolni, akár jelképes összegért is, különben balszerencsét hozhat és árthat a kapcsolatnak.

Babonák a szerelemről

Ha valaki édesgyökeres cukorkával kínál, két darabot kell elfogadnod, különben örökre egyedül maradsz, legalábbis a hiedelem szerint. A kártyában való szerencse pedig balszerencsét hozhat a szerelemben. Innen a mondás: „Szerencsés a kártyában, szerencsétlen a szerelemben.” Koccintáskor pedig kötelező egymás szemébe nézni – különben a szerelmi élet sínyli meg.

Frászt kapnak ettől a magyar szokástól a külföldi turisták, pedig nálunk teljesen természetes

Vannak szokások, amik az európaiaknak teljesen hétköznapiak, míg az amerikai turisták egyáltalán nem értik.

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük