Különös építmények Európa legzordabb vidékén: az izlandi gyepházakban még a 20. században is éltek

Bátran kijelenthető, hogy Izland nem az építészetéről híres. Az odalátogató turisták nem a kulturális emlékek miatt kerekednek fel, hanem a semmihez sem fogható, zord táj, ezerarcú természet miatt.

A legismertebb épület minden bizonnyal a fővárosban, Reykjavíkban található Hallgrímskirkja templom. Akadnak azonban más építmények is, amelyeket érdemes megismerni, hiszen történetük szorosan összefonódik az ország történelmével. Ezek a hobbitlakokhoz hasonló gyepházak, amelyek több mint ezeréves múltra tekintenek vissza.

Izland gyepházai

A gyönyörű Izland Európa legkietlenebb országa, amelyben a természet az úr. A vidéken számos veszély leselkedik az óvatlan turistákra, nem véletlenül hirdetik táblák mindenfelé, hogy tilos letérni a kijelölt ösvényről. Ezek a figyelmeztető jelzések nemcsak a környezet, hanem a látogatók épségét is védik. A 9. században a főként Norvégiából érkező telepeseknek sem volt könnyű megvetniük a lábukat a területen. Az év nagy részében még az alacsonyabban fekvő részeken is hótakaró fedte a többnyire művelhetetlen földet, és farkasordító hideg uralkodott.

Ekkortájt Izland nagyjából 30 százaléka volt fával borított, a korlátozott faanyag és a nehezen faragható bazaltsziklák különösen bonyolulttá tették a zord időjárás elleni menedékek építését. Azonban az északi telepesek kitartottak, és a szülőföldjükön már ismert házépítési technikához, gyepházak építéséhez folyamodtak. 

A torfbæir, vagyis a gyepház kőtalapzatra, faszerkezettel épült, a faszerkezetet pedig legfeljebb egy méter vastagságú gyeptéglákkal fedték be, amelyek kivételesen jó szigetelést biztosítottak. Annyira, hogy egészen a 18. századig nem is fűtötték a házakat. Miután a gyep növekedésnek indult, összenőttek az egyes elemek, még időjárásállóbb lett a szerkezet. Többnyire csak az elülső homlokzat maradt fedetlen.

Az egyes épületrészeket szorosan egymás mellé építették, a központi, legbelső helyiség mindig a lakótér volt, itt volt a legmelegebb, és itt gyűltek össze a ház lakói. Az üveg egészen az 1800-as évekig alig ismert luxusnak számított, így az ablakkeretekre általában báránygyomrot feszítettek.

Még a 20. században is laktak bennük

Ehhez hasonló házak egyébként sokfelé épültek, így Norvégián túl a Feröer-szigeteken, Grönlandon, sőt a Külső-Hebridákon is. Az izlandi példák viszont azért különlegesek, mert lényegesen hosszabb ideig voltak használatban, mint a többi helyszínen, illetve a társadalom minden rétege használta őket. Működtek lakóházként, ólként, de még templomként is.

Az utolsó ismert eset, hogy Izlandon valaki gyepházban élt, 1992-ből való, gazdasági melléképületekként még napjainkban is funkcionálnak. A jól karbantartott épületek pedig a hagyományőrzés részeként, szabadtéri múzeumokként várják az Izland történelme iránt érdeklődőket. Különösen népszerű a Glaumbær Farm és Múzeum, ahol szép állapotban lévő gyepházak sorakoznak.

A világ legmagányosabb háza is egy izlandi szigeten áll

Izland nem a nagy népsűrűségéről híres, de az országhoz tartozó Elliðaey sziget még így is furcsa hatást kelt: a távolról egy vízből kiemelkedő, óriási, mohás sziklának tűnő területen, a semmi közepén egyetlen fehér házikó áll.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• izland
• építkezés
• izlandi gyepházak
• Utazás