Így néz ki az ország közepe

A kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén fekvő kis zsákfalu, Pusztavacs 1968-tól hivatalosan is Magyarország földrajzi értelemben vett közepe. Bár története egészen időszámításunkig nyúlik vissza, a helyieken és a környező településeken élőkön kívül még mindig kevesen tudják, merre is található ez a kedves kis helység.

Ha nem akarsz messzire menni a fővárostól, de ideális kirándulási célpontot keresel, vedd célba a dabasi kistérséget és a Budapesttől mindössze 50 kilométerre található kis csodát!

Pusztából az ország közepe

A környék, egyben az ország egyik legrégebbi települését a 13. században még Vacs város néven említették, de a török hódoltság idején elnéptelenedett, pusztává változott, így kapta nevének előtagját is.

Századokig lakatlanul állt, de az 1800-as években a Coburg hercegi családnak köszönhetően új életre kelt, bár a puszta jelző a mai napig szerepel a település nevében.

1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Pusztavacs külterületén jelölte meg Magyarország földrajzi középpontját, ami hozzájárult ismertségének növekedéséhez, különösen, mikor 1978-ban a falu központjától 500 méterre - északkeleti irányban - felállították az ország közepét jelző tornyot. A nyolcszögű, gúla alakú építmény Kerényi József Ybl-díjas építész tervei alapján készült.

Kozmikus torony a rét szívében

A jeltorony vázát alkotó vasbeton állványokat vörösfenyő lécek borítják, az ország középpontját pedig pontosan a torony közepén fekvő, kör alakú, aranysárga betontömb jelzi, melybe Magyarország térképe van belevésve, a koordinátákkal együtt.

A jeltorony azonban nem volt mindig ilyen szép, mint napjainkban. Éveken keresztül megrongált állapotban állt, majd fából készült borítása teljesen leégett, így sokáig csak a vasbeton állványok jelezték az ország közepét.

A változást a 2004-es év hozta meg, mikor is teljesen felújították az építményt. A torony előtt két bronz napórát is láthatsz egymás mellett, két nyolcszögletű kőtömbön.

A napórákat Gáti Gábor, a magyar szobrászművész készítette. A keleti a helyi időt, a nyugati a zónaidőt mutatja. A jeltorony és egyben az ország közepe egy hatalmas réten helyezkedik el, ahol tűzrakó helyek, padok és asztalok várják a kirándulókat.

Gyakran tartanak itt különféle rendezvényeket, és a környező erdőkbe induló túráknak is népszerű kiindulópontja a dekoratív építmény.

Parkok, kastélyok, erdők várnak

Pusztavacs, amilyen kis település, olyan sok érdekes látnivalóval várja a turistákat. A falu főútjának jobb oldalán egy 15. századból fennmaradt, gótikus stílusú templomtorony műemlékromját csodálhatod meg - ennyi maradt meg Pusztavacs valamikori mezővárosi főteréből. A templom a török megszállás idején rongálódott meg. A félig téglából, félig kőből épült, tekintélyt parancsoló erődítmény előtt emlékparkot hoztak létre a 13 aradi vértanú tiszteletére: a parkban 13 fából faragott kopjafa látható. A Zarándokparkot egy szépen díszített székely kapu zárja.

A falu jelenlegi főtere egy kör alakú park, középpontjában az 1884-ben felszentelt Szent Ágoston-templommal.

A körülötte lévő templomkertet ősparknak is nevezik értékes, idős fái miatt. Tőle délre egy szépen rendbe hozott kastély látható, mely valamikor a Coburg hercegi család otthona volt.

Pusztavacs és környéke igen népszerű a túrázók körében, a falu közigazgatásához tartozó 3000 hektáros összefüggő erdőben nagyokat lehet kirándulni. A kiadós barangolás után az erdő közepén kialakított, hangulatos parkban pihenhetnek a túrázók. Az utóbbi években létrehozott Parkerdő továbbá padokkal, asztalokkal és játszótérrel várja az erre kirándulókat.

Képek: hu.wikipedia.org, Csanády.

• magyar csodák
• falusi turizmus
• Utazás