Idegen civilizáció élt a szigeten?

- Mi egy ősi föld egyedüli túlélőinek leszármazottai vagyunk - ezekkel a szavakkal fogadta Húsvét-sziget királya az első utazót, aki elérte a messzi partokat. Néhány kutató úgy véli, hogy a Húsvét-sziget valóban egy eltűnt, ősi kontinens utolsó fennmaradt földdarabja. A sziget valós történelméről azonban csak igen keveset lehet tudni.

A legrégebbi adatok azoknak a 18. századi hajósoknak a fedélzeti naplóiból származnak, akik a Csendes-óceánt átszelve elsőként érték el a szigetet, valamint Rapa Nui - a Húsvét-sziget ősi neve - bennszülöttjeinek apáról fiúra szálló legendáiból származnak még információk.

A Húsvét-sziget a bolygó más lakott helyeitől legtávolabb található lakott hely. Nevét onnan kapta, hogy a holland Jacob Roggeveen 1722. április 5-én, húsvét hétfőn érte el partjait, ezért keresztelte erre a névre az elszigetelt földdarabot. Őt követően csak ritkán érkeztek hajók a szigetre.

Az első lakosok rejtélye

Míg sokak szerint Rapa Nui első lakosai egy Amerika felfedezése előtti közép-amerikai kultúrából származnak, más tudósok úgy tartják, hogy az óceánon kalandozó polinézek kerestek új földeket a letelepedésre.

A sziget tengeren való megközelítése az ókori népek számára igen nagy vállalkozás lehetett, melynek részleteiről semmi bizonyosat nem tudni. Amit a sziget történelméből ismerhető, az a nagyon nehéz időszak, mely Rapa Nui lakosait a kannibalizmushoz vezette.

A szájhagyomány még egy olyan különleges helyről, egy festett barlangról is beszél, melyet Ana Kai Tangatának hívtak, vagyis az emberevő barlangnak. A szörnyű emberevés oka a kis terület túlnépesedése és az élelem hiánya lehetett.

Az óriási moai szobrok

A Húsvét-sziget jelképei a rejtélyes megalitok. A hatalmas, jellegzetes formájú és változó magasságú kőszobrok nem a tengerre néznek, hanem hátukat fordítják az óceán felé - valamennyi, kivéve az a hét szobor, mely Ahu Akivinél található.

A hét szobor Rapa Nui első hét lakóját ábrázolja, akiket a Hivának nevezett ősi sziget királya, Hotu Matua küldött, hogy még hazájuk elsüllyedése előtt új földet keressenek. A hét moai régi hazája irányába, Hiva-sziget felé néz, melyet elnyelt az óceán. A Húsvét-szigetek szobrain mintegy ezer korallszemet helyeztek el, melyekkel életet adtak nekik, így egyesítve az élők és a holtak világát. A hagyomány szerint az elődök testét szent, sík területeken, úgynevezett ahuk belsejében temették el, és ezekre helyezték a moai szobrokat.

Megoldásra vár azonban a rejtély, hogy a viharos óceán közepén lévő kicsi földdarab bennszülöttei miként szállították a moai szobrokat a Rano Raraku bányából a sziget partjaira. Annyit tudni, hogy nem voltak igavonó állataik, és a faanyag nem volt elegendő túl összetett építmények készítéséhez. Az évek során a legkülönbözőbb elméletek váltották egymást. Werner Wolff szerint a szobrokat egy vulkán belsejében faragták ki, majd a kitörés gázai kilőtték onnan őket.

Egy amerikai újságíró azt állítja, hogy a szobrokat elefántok segítségével szállították. Azonban a sziget vulkánjai már évezredekkel korábban kihunytak, elefántok nyomát pedig nem találták. William Mulloy, a sziget legnagyobb régésze húsz nap alatt, egy tucat bennszülött segítségével sikeresen elszállított és felállított egy tíz tonnás, négy méter magas szobrot, egy csúszka, egy villa és kötelek alkalmazásával. Mindegyik feltételezés gyenge pontja azonban a faanyag, melyben a sziget nem bővelkedett.

Már nincsenek sokan

A szigeten a legendák máig élnek. Úgy tartja a szájhagyomány, hogy két törzs alkotta a bennszülött népcsoportot: a Hanau Epe - Hosszú Fülűek - és a Hanau Momoko - Rövid Fülűek. 1680 és 1770 között, több évszázados elnyomás után a Rövid Fülűek fellázadtak, talán éppen a kannibalizmus első megnyilvánulásainak időszakában. Hosszú és véres háború következett, mely egy szörnyű csatával ért véget, a rabszolgák győzelmével.

A Húsvét-sziget őslakosainak hányattatásai azonban nem értek ezzel véget. 1808 után perui bányatulajdonosoknak adták el őket: tömegmészárlás következtében mindössze hatvan év alatt a sziget lakossága ötezerről 111 lakosra csökkent, így ma már csak ennyien képviselik az ősi föld örökségét, melyre azonban napjainkban is egyre több turista kíváncsi. Ha szeretnél még egy ősi, rejtélyes helyet megismerni, kattints ide, és nézd meg a földönkívüliek városát!

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

• tenger
• sziget
• misztikus hely
• világjáró
• Utazás