A különös sajt, ami 20 évig is eláll, és egyetlen kockáját órákig kell rágcsálni: a Himalája vidékén készül a chhurpi

A helyiek imádják, a turisták nem mindig tudják, hogy hányadán is állnak vele. A különös sajt nagyon hasznosnak bizonyult az évszázadok során a zord vidéken.

Himalájai sajt
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy adott nép vagy földrajzi terület kultúrájáról sokat elárul a gasztronómiája is. A nagy múltra visszatekintő, jellegzetes fogások helyben beszerezhető alapanyagokból készülnek, figyelembe véve a helyiek szükségleteit, életmódját.

A Himalája zord vidékén, 3-4000 méteres magasságban igencsak korlátozottak a lehetőségek, hagyományosan kevés a friss, fehérjedús élelmiszer, így aztán nem csoda, hogy nagy népszerűségnek örvend egy tradicionális tejtermék, a chhurpi, amit a világ legkeményebb sajtjának tartanak, és a turisták körében meglehetősen vegyes a megítélése - számol be róla a BBC.

A világ legkeményebb sajtja

Ha az ember kemény sajtokat próbál felidézni, valószínűleg először a cheddarra vagy a parmezánra gondol, amikről persze szintén nem állítható, hogy komolyabb nehézséget okozna az elrágásuk, de valóban szilárdabbak, mint például a feta vagy a mozzarella. Ezzel szemben a chhurpi elfogyasztása kihívás lehet azok számára, akik nem szoktak hozzá, és még edzetlenebb az állkapcsuk, ugyanis a sajt egyetlen kockáját akár egy óráig is rágcsálni lehet, sőt megvan az a tulajdonsága is, hogy minél tovább rágják, annál rágósabb lesz.

A tradicionális terméket már évszázadok óta nagy odafigyeléssel és kemény munkával állítják elő a Himalája keleti lejtőin. A sajt a házi jak és a szarvasmarha keresztezéséből származó chauri tejéből készül, eredetileg a feleslegessé váló tejmennyiség felhasználására alkották meg a pásztorok. Szempont volt az is, hogy kifejezetten alacsony nedvességtartalmának köszönhetően rendkívül sokáig, akár húsz évig is eláll, így aztán a jakpásztorok hosszú útjaik során könnyűszerrel elcsomagolhatták, illetve a távoli piacokon is értékesíteni tudták a finomságot. A fehérjedús és friss élelmiszerekben nem bővelkedő területen fontos szerepet tölthetett be a termék. Napjainkban szárítás és füstölés előtt, még puhán olykor levesekhez és curryhez keverik. Nepál, Bhután, Tibet környékén közkedvelt csemegének számít.

A cikk az ajánló után folytatódik

Tényleg a mesterséges intelligencia irányít mindent 20 év múlva?

Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. október 24. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Tápláló és egészséges

A chaurik jó minőségű füveket és gyógynövényeket legelnek, így aztán a sajt készítői meg vannak győződve róla, hogy a kész termék nagyon egészséges és tápláló. A zsírtartalma alacsony, a fehérjetartalma viszont magas, és nem kerül bele mesterséges tartósítószer vagy adalékanyag.

A tejszín eltávolítása után a felforralt tejet savóval és más savas hozzávalókkal keverik el, a masszát leszűrik, zsákokban, súlyok alatt pihentetik legalább egy napon át, hogy minden felesleges folyadék távozzon belőle, ezt követően a szilárd tömböket hagyják erjedni, majd következik a szárítás és a füstölés. Az odafigyeléssel, jelentős időráfordítással készülő chhurpi hosszú évekig eláll, viszont az idő előrehaladtával egyre keményebb és keményebb lesz. Így aztán tanácsos a készítést követő első néhány hónapban elfogyasztani. A különleges sajt még ma is sok himalájai településen élő család megélhetését biztosítja.

A lovas rákhalászat 500 éves hagyománya

Oostduinkerke Nyugat-Flandriában, Belgium északnyugati csücskében található. Arról híres, hogy ez az egyetlen hely a világon, ahol lovas rákhalászatot folytatnak. Tizenhárom háztartásból összesen tizenheten űzik a tevékenységet, ami 2013-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listájára.

Már csak 17 halász van a világon, aki így fog rákot: az 500 éves hagyományt erős, hidegvérű belga lovakkal végzik

A lovas rákhalászok szerelemből végzik a nagy múltú tevékenységet, ami megélhetést nem biztosít a számukra.

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Wikipédia/Sumit Surai, Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük