A Zempléni-hegység elbűvölő gyöngyszeme: a festői Gönc nem csak a barackpálinkájáról híres
A Hernád völgyében fekvő városkát kevesen ismerik, pedig fontos történelmi emlékeknek ad otthont, és festői a környezete.

17368317 97bc2cef531ab806f657dd7275df2273 xl
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Zemplénben számtalan hangulatos hely várja a kirándulókat, az egyik ilyen a kevéssé ismert, ám annál bájosabb Gönc.

A zamatos barackpálinkájáról nevezetes kisvárost nem csak a kajszibarack és a belőle készült ital miatt érdemes felkeresni, hanem a szépséges táj, a múlt darabkáit őrző műemlékek és romok miatt is. 

Az egyik legészakibb város

Gönc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól mintegy 65 kilométerre, a Hernád-völgyében fekszik. Az ország egyik legészakibb városa, amit alig kétezren laknak. Egy 1219-es oklevél említi először, Bücij néven. Fontos szerepet töltött be a borkereskedelemben, a reformáció idején pedig itt prédikált és fordította le a Bibliát Károlyi Gáspár. A szent könyvet a közeli vizsolyi könyvnyomdában nyomtatták. 1979 és 1981 között Göncön működött a Szatmáry István festő által alapított művésztelep, ahol olyan neves alkotók dolgoztak, mint Deim Pál vagy Fajó János. A kisváros a trianoni békeszerződés után veszített kereskedelmi jelentőségéből. Jellegzetes zamatú barackpálinkája hungarikum. 

Huszita-ház.
Huszita-ház.

Gönc látnivalói

Az egyik leghíresebb látnivaló a tájépületként működő, 1600-as években épült Huszita-ház. Nevének eredete nem tisztázott, kutatók szerint nem valószínű, hogy husziták lakták. A környező településeken is álltak hasonló, erődített lakóházszerű építmények, jellemzőjük a megemelt lakószint, a mészhabarcsba rakott kőfalazat, a kisméretű nyílászárók és a ház alól többfelé induló pincerendszer. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A gönci házban a XIX. századi mezővárosi életmód mindennapjainak kellékeit tekinthetik meg a látogatók, a pincében pedig a híres-neves gönci hordót, amely mértékegységgé is vált a borászatban. Az például, hogy hány puttonyos az aszúbor, attól függ, hány puttony aszús szőlőszemet, avagy aszútésztát áztatnak egy gönci hordó borban. A hordó 136,6 literes, bár a mértékegység az évtizedek során többször változott.

A város egykori híres prédikátoráról kapta nevét a Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás, amely Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, diákjait, valamint a református egyházművesség kincseit mutatja be.

Gönc közelében két értékes rom található, az egyik a Nagy-Amadé hegy tetején álló Amadé-várrom, ami az építtető Aba nemzetségbeli Amadéról nádorról, korábbi szepesi alispánról kapta a nevét. A település az 1280-as években került az Aba nemzetség hatalma alá. A rom mellől, ami a várostól 8 kilométerre helyezkedik el, remek kilátás nyílik a környékre.

Az egykori pálos kolostort a 14. század végén kezdték el építeni a rend tagjai, ám a reformáció idején kirabolták, feldúlták az építményt. Romjai 5 kilométerre vannak a várostól, a várromhoz hasonlóan a piros kereszt turistajelzésen érhetők el.

10 magyar település, ahol 30-an sem laknak: képeken mutatjuk, mitől varázslatosak a minifalvak

Az aprócska települések legtöbbje Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Zala megyében jött létre, de a listába bekerült egy-egy falu Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből is.

(Képek forrása: Indafotó/bugyihusztárFicerke.)

Ezt is szeretjük