Furcsa lelet a Gödény-domb belsejében
A kunhalmok hazánk legtitokzatosabb helyei közé tartoznak. Ez a domb is.
- Így mutat ugyanaz a bőrhatású nadrág különböző stílusú szettekben: elképesztő, mennyi lehetőség rejlik benne »
- 4 nőies stílusvariáció a hullámos frizurára, ami most nagyon divatos: így készítheted el a csodás loknikat »
- Palvin Barbival az élen ők azok, akik sokak öltözködését inspirálják: 8 gyönyörű nő, aki fiatalon lett népszerű stílusikon »
- Melyik magyar város látnivalója Gázi Kászim pasa dzsámija? 8 kérdés az ország neves helyeiről
- 3 európai ország, ahova kevés magyar utazik, pedig érdemes lenne: igazi gyöngyszemek
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Fontos változás jön a magyarországi utakon: komoly büntetést kaphat, aki nem tud róla
Nemcsak az indián kultúrában vagy a tengerentúl ősi népeinek körében volt népszerű a mesterséges dombok vagy földhalmok kialakítása, a Kárpát-medencében is számtalan hasonló alakzat, úgynevezett kunhalom található ma is.
Ezek az általában öt-tíz méter magas, átmérőjük tekintetében pedig akár az 50 métert is elérő kúpok, illetve félgömbök a régészek szerint a honfoglalás előtti időkből származnak, és amellett, hogy egykor lehettek akár lakódombok vagy őrdombok is, nagyobb részük temetkezési helyként, sírdombként szolgált.
Az Alföldön számuk egykor a 40 ezret is elérhette, de ma is jócskán találni megmaradt kunhalmokat az országban: a Nagykunság és a Hortobágy területe igen gazdag ilyen téren, a legnagyobb azonban - nem csupán Magyarországot, de egész Közép-Európát tekintve - Békésszentandrás határában található, és Gödény-dombként ismeri a környék.
A legnagyobb halom Közép-Európában
A Gödény-halomnak is nevezett domb az alig több mint négyezer főt számláló Békésszentandrástól déli irányban, attól hét kilométerre található. A több mint 12 méter magas, illetve 160 méter kerületű földhalom ma régészeti védelem alatt áll, korántsem véletlenül, a szakértők ugyanis feltételezik, hogy egy rézkori temetkezési helyről van szó.
A domb a Hármas-Körös árterében fekszik, az alsóbb, vizenyős területekről így gyakran szálltak a dombra gödények, innen kapta nevét is.
Az akácos és fű borította halmot nevezik továbbá Péró halmának, illetve Vértessy pihenőjének is, ugyanis fontos történelmi események köthetők hozzá: az 1735-ös Péró-féle parasztfelkelés idején - a szentandrási felkelést Vértessy vezette - itt gyűltek össze tanácskozni a lázadók.
Egy nagyhatalmú embert temethettek el itt
A régi írásos források szerint a domb magassága egykor a 15 métert is meghaladta, és, mint a legtöbb kunhalom, régészeti leletekben igen gazdag lehet - bár teljes feltárása még nem történt meg. Több kutató is felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a jövőben nem csupán méretei miatt lehet közkedvelt turisztikai látnivaló, de idővel azáltal is híressé válhat, hogy feltételezhetően egy igen nagyhatalmú ember temetkezési helyeként szolgált.
Mindezt alátámasztani látszik az is - amellett, hogy a legnagyobb kunhalom Közép-Európában -, hogy gyakorlatilag épp a Kárpát-medence középpontjában áll. Úgy vélik, őseink nem véletlenül emelték pont itt és pont ekkorára a földhalmot, mely - ha valóban egy nagyhatalmú ember vagy épp vezér sírjaként szolgál - egyfajta ősi, magyar piramisként is értelmezhető, melynek elhelyezése épp olyan fontos momentum, mint egyiptomi társainak esetében.
Akár kultikus sírt jelent azonban, akár nem, a Gödény-domb és környéke ma is népszerű kirándulóhely, köszönhetően többek között a sajátos domborzati viszonyoknak, a páratlan növény- és állatvilágnak, nem utolsósorban pedig Békésszentandrás további látnivalóinak.
Utóbbiak közé tartozik a református és a katolikus templomon kívül a községháza, a szőnyegszövő, a 19. század eleji síroknak otthont adó zsidó temető, a Horthy Miklós által felavatott duzzasztó- és hajózsilip, valamint az 1800-as években épült Léderer-kastély.
Szerinted mi rejlik a domb belsejében?
Képek: www.orszagalbum.hu, DonPipi, Hegyeklánya, H-pzsu; egykor.hu.
